Emelkedett hazánk kockázati felára

Rendkívül gyorsan, az utóbbi két évben 30 százalékkal nőtt Magyarország államadóssága, ez pedig nemcsak az adósságteher által lekötött pénzeszközök növekedését jelenti, hanem azt is, hogy a magas adósságállomány lecsökkenti az ország pénzügyi manőverező képességét – állapítja meg a Budapest Analyses legújabb jelentése.

A költségvetés adósságának növekedése igen veszélyes folyamat, mert Magyarország adósságállományának az utóbbi két esztendőben tapasztalt harmincszázalékos emelkedése – a jegybanki alapkamat megugrásával együtt – igen sok pénzébe kerül az országnak – állapítja meg a Budapest Analyses legfrissebb felmérése. A magyar gazdaság állapotáról készült jelentés hangsúlyozza, hogy a jelentős adósság okozta többletkamatteher felemészti a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által bejelentett takarékossági csomag legnagyobb részét. Az elemzés szerint a megnövekedett államadósság és alapkamat közül hazánkra nézve az elérhető hitelek kamatainak emelkedése az aggasztóbb, hiszen a kamatok növekedése egy likviditásbőséggel és alacsony kötvénypiaci hozamokkal jellemezhető nemzetközi pénzügyi környezetben történt meg.
A Magyarország által elérhető hitelek kamata azért magas, mert megnőtt a benne foglalt kockázati felár, márpedig ez az ország pénzügyi, gazdasági és politikai stabilitásának mérőszáma – emeli ki a felmérés, hozzátéve, hogy hazánk magas államadósságának problémája nem jellemző az egész kelet-közép-európai régióra. A jelentés példaként a tízéves cseh államkötvények helyzetét hozza fel, amelyek kockázati felára – a tízéves eurókötvényekhez képest – a magyarénak csupán hatoda.
A Budapest Analyses kutatói úgy látják, hogy a magyar gazdaság problémáját nem csupán az adósságteher által lekötött pénzeszközök növekedése jelenti, hanem az is, hogy a magas államadósság csökkenti az ország pénzügyi manőverező képességét. A pénzügyi lehetőségek beszűkülése kiszolgáltatottá teszi Magyarországot a nemzetközi pénzügyi piacok fejleményeinek, így például a feltörekvő piacokról való visszavonulás irányzatának vagy a 2003 elejétől megfigyelhető általános likviditásbőség esetleges megszűnésének – figyelmeztet a jelentés, amely hangsúlyozza, hogy az utóbbi két évben hazánknak kínzó szüksége volt hitelre, hiszen csak ebből volt fedezhető az állam túlköltekezése. A külföldi hitelezőkre való rászorultság egyébként rontja a forint árfolyamát is, mert a külföldi hitelfelvétel végső soron nem más, mint forintkötvény eladása valutáért, egy alapvetően a kötvényvásárló által uralt helyzetben. A magyar valuta árfolyamának romlása inflációgerjesztő hatású, amelyet igazol az idei hét százalék körüli infláció is, és amely hatvan százalékkal magasabb, mint az Orbán-kormány utolsó évének pénzromlási üteme – mutatnak rá az elemzés készítői, akik szerint a jelenlegi helyzetből nem a Draskovics-csomag vagy más látványos nadrágszíjmeghúzás jelent kiutat, hanem a politikai törekvésektől független gazdaságpolitika.
Az idei év első hat hónapjában csupán adósságszolgálatra ötszázmilliárd forintot kellett költenie a költségvetésnek, az éves kamatfizetési kötelezettség pedig a pénzügyi tárca előrejelzése szerint év végéig eléri a 875 milliárd forintot. Az első hét havi költségvetési adatok alapján hazai és külföldi elemzők egyaránt úgy vélik, hogy a fennmaradó öt hónapra vonatkozó pénzügyminisztériumi hiánytervet változatlanul teljes bizonytalanság veszi körül, mivel az előirányzat mindössze további 112 milliárd forintos hiányt engedélyez erre az időszakra.