Egy összefoglalóban tette közzé az Oktatási Minisztérium (OM), hogy milyen változások lépnek életbe a 2004/2005-ös tanévben. Eszerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetése az első évfolyamon kezdődik és felmenő rendszerben folytatódik, vagyis: ez tizenkét esztendőn át tartó fejlesztési folyamatot jelent. A közoktatási törvény ez évi módosítása alapján változtak a fejlesztési szakaszok hagyományos elnevezései; a jogszabály többé nem beszél alsó és felső tagozatról, hanem a következő részekre osztja az általános iskolai tanulás nyolc esztendejét: az 1–2. osztályt bevezető szakasznak, a 3–4. osztályt előkészítő szakasznak, az 5–6. osztályt alapozó szakasznak, míg a 7–8. osztályt fejlesztő szakasznak nevezi.
Az OM szerint, az új NAT a lexikális ismeretek és a készségfejlesztő oktatás új egyensúlyát teremti meg. Az idei évtől megváltozik a diákok értékelési technikája is. A minisztérium véleménye az, hogy nemcsak több időt kell fordítani az alapkészségek megszerzésére, hanem az értékelési technikáknak is összhangban kell lenniük a 6–7 éves gyermekek nagyon különböző fejlődési ritmusával. Ezért az árnyalt értékelésre, a gyermek és a szülő tájékoztatására a hagyományos osztályzásnál alkalmasabb a szöveges értékelés, mert a gyermek személyisége felől közelíti meg a tanulást és a tudást. Az új NAT értelmében meghosszabbodik az alapozó szakasz az általános iskolában; több idő lesz a szükséges alapkészségek elsajátítására.
A pedagógusok az iskolai fejlesztés eredményeit konkrétan csak a negyedik évfolyam végén mérhetik, azaz kötelező lesz az alsó osztályosok szöveges értékelése, illetve az évfolyam ismételtetése csak a szülő beleegyezésével történhet. A buktatás nehezítése azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek különböző ütemben fejlődő képességeit az első néhány évben egyaránt fejleszteni lehessen – teszi hozzá az OM. Szeptembertől 11 834 diák részvételével, 407 középiskola indít nyelvi előkészítő évfolyamot, ahol az órakeret 40 százalékában idegen nyelvet tanulnak a diákok. A nyelvi előkészítő évfolyamra járó tanulók után az intézmények emelt szintű támogatást kapnak. Tekintve, hogy az unióban a magyarok tudnak a legkevésbé idegen nyelveket, a nyelvtanulás előtérbe helyezése jó kezdeményezésnek tűnik. Szakértők szerint ez a döntés talán az egyetlen, amely nem váltott ki vitákat szakmai körökben. A mostani tanévtől kezdődően megszűnik a felvételi is, s bevezetésre kerül a kétszintű érettségi, amely kiváltja a felsőoktatási felvételit. A régóta meghirdetett változás visszaadja az érettségi vizsga rangját, és megkíméli a diákokat a korábbi kettős vizsga terheitől.
Az idei tanév szeptember 1-jén kezdődik, az utolsó tanítási nap június 15-én lesz, az őszi szünet október 29-től november 8-ig, a téli szünet december 18-tól január 3-ig, a tavaszi szünet pedig, március 23-tól március 30-ig tart. Szeptemberben összesen 5317 közoktatási intézményben várhatón több mint 1,44 millió diák ül be az iskolapadba.
Emelt szintű érettségi. Ingyenes nyelvvizsga-bizonyítványt kapnak a középiskolások a sikeres emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetén 2005-től, a kétszintű érettségi vizsga bevezetésétől. Erről kormánydöntés született. Emelt szintű érettségit a tanulók 2005-től bármely tárgyból tehetnek, nem feltétel az sem, hogy a középiskolában emelt szinten tanulták-e, illetve az iskolában tanulták-e azt. A kétszintű érettségi lényege, hogy a tanuló maga választja meg, mely tantárgyakból tesz normál és melyekből emelt szintű – a felsőoktatási intézménybe történő felvételinek megfelelő – vizsgát. A változtatás szabályozza, hogy az országos középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket miként lehet beszámítani az érettségi vizsgába. A módosítás a felnőttoktatásban öt évvel javasolja elhalasztani a kötelező idegen nyelvi érettségi vizsga megtételét. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása szabályozza az európai gazdasági térséghez tartozó országok állampolgárainak jelentkezését. Aki nem tudja papírral igazolni magyarnyelv-tudását, annak alkalmassági vizsga szervezhető. 2005-től az interneten keresztül is lehet jelentkezni felsőoktatási intézményekbe. Lehetőség lesz arra is, hogy a diák egy alkalommal módosítsa a jelentkezések sorrendjét.
