Hatalmi játékszer a Klebelsberg-központ?

Klebelsberg Kunó Művészeti és Kulturális Központ. A név legalább olyan tekintélyes, mint maga az épületegyüttes Pesthidegkúton, az ófalui Templom utcában. Augusztus 24-től ez az építészeti csoda adna helyet a hatodik pesthidegkúti nyári művészeti fesztiválnak – feltéve, ha a központ szerelmeseinek a hatósággal folytatott versenyfutásában nem az utóbbi lesz a győztes. A politikai patthelyzetben lévő II. kerületben az impozáns centrum is hatalmi játszmák martaléka: immár november óta áll jelenlegi állapotában, jövője mégis kérdőjelekkel terhes.

Ha láttak valaha rehabilitációs bravúrt, ez kétségkívül az. A tervező Kálmán Ernőt megihlette a legendás kultuszminiszter szelleme, és a rendelkezésre álló épületvagyonból – egy kúriából és a kultúrtörténeti emléknek számító eredeti Klebelsberg-iskolák egyikéből – nem csupán a maximumot hozta ki, de dicséretes alázattal, a nagy kultúraszervező modorában tovább is gondolta a lehetőségeket. A lejtős nézőterű színházterem és az ovális alakú könyvtárépület, az amfiteátrum, a megannyi közösségi helyiség megoldásai úgy okoznak meglepetéseket, hogy közben nem rínak ki a hely általános hangulatából. Az építész megőrizte mindazt, amit megőrzésre méltónak ítélt: egy alagsori passzázsban kibontotta az eredeti alap kétszáz éves termésköveit, az eredetileg hosszúkás istállónak használt boltíves pincében pedig még a lovak kikötésére szolgáló karikák is megmaradhattak a falban. Odakinn klasszicizáló gesztusok, odabenn rámpák, hogy a közeli mozgássérült-lakótelepről érkezők is zökkenőmentesen vehessék majd birtokukba a centrumot. Olyan létesítmény ez, amelyet bármelyik hazai önkormányzat örömest mihamarabb birtokba venne.
Hogy ez a II. kerületben még sincs teljesen így, annak minden bizonnyal a magas politika az oka. Az épület alapkövét még 2002 tavaszán Bencze B. György akkori fideszes polgármester és Porkoláb Mátyás akkori és mostani MDF-es (Pesthidegkútért felelős) alpolgármester tette le. A nyilvánvalóan Klebelsberg nagysága előtt is fejet hajtani kívánó beruházás az Orbán-kormány részéről nem maradt gesztusszinten: a központ kialakítására 337 millió forintot szavaztak meg az állami költségvetésből. Ehhez járult a kerületi önkormányzat közel háromszázmilliós tétele. Minden ment is a maga kerékvágásában, ám akkor jöttek a helyhatósági választások, s a szocialista Horváth Csaba néhány tucat szavazattal diadalmaskodott. A képviselő-testületben viszont ötven-ötven százalékos a megoszlás a kormánypárti és az ellenzéki erők között, így a polgármester mozgástere erősen behatárolt. Ugyanakkor érezhetővé vált, hogy a Klebelsberg-központot (noha az előző ciklusban érdemben a baloldalról sem illették kritikával a koncepciót) mindinkább az Orbán-éra presztízsberuházásának tekintik, s hirtelen koncepcionális és egyéb hibákat fedeztek fel vele kapcsolatban. S hasztalan adta át a kivitelező a komplexumot tavaly novemberben – a rendelkezésre álló pénz arányában – több mint szerkezetkész állapotban, azóta semmit nem mozdult előre a kultúrcentrum ügye. Óvatos becslések szerint is százmillió forint hiányzik még a belső burkoláshoz, a teljes befejezéshez.
Porkoláb Mátyásnak viszont szemlátomást szívügye a Klebelsberg-központ. Lelkesen kalauzol végig a labirintusszerű építményen, s többször is hangsúlyozza: szerinte nem napi politikai szempontok szerint kell a beruházáshoz hozzáállni – meggyőződése szerint ezt a létesítményt Pesthidegkút és vonzáskörzete száz évig fogja használni. Ő sem tartja reálisnak az eredeti, másfél milliárdot igénylő tervezői álmokat, a mostani formájában azonban a központot a legkevésbé sem érzi pazarlónak. Szerinte nincs igazuk azoknak, akik szerint ez megalapozatlan presztízsberuházás volna. Párhuzamként a Margit körúti foglalkoztatási iroda megvásárlását és átalakítását hozza fel, amely hatszázmillióját emészti fel a kerületnek. Sőt, szerinte az önkormányzatnak lépéseket kellene tennie a központ telkével érintkező Klebelsberg-kastély megszerzésére is. A korábban kihelyezett pszichiátriaként hasznosított ingatlant az MSZOSZ olyan stádiumban adta tovább egy cégnek, amikor a tulajdonjog még bírósági per tárgyát képezte. Könnyen belátható, hogy a két Klebelsberg-emléknek együtt, közösségi tulajdonban kellene maradnia – nem is szólva arról, hogy a művészeti fesztiválok szervezésébe is be lehetne vonni a patinás épületet.
A november óta tartó toporgás konkrét okaként egy módosított tetőszerkezet szerepel, amelyet beton helyett végül fából építettek meg. A használatbavételi engedélyt az elfogultság miatt erre kijelölt III. kerületi építési hatóságnak kellene kiadnia. Porkoláb Mátyás úgy fogalmaz: az utolsó pillanatig küzdenek, hogy már az új központban tarthassák a hidegkúti művészeti fesztivált – annál inkább, mert eddig senkit nem zavart, hogy a korábbi években jószerivel a romok között fesztiváloztak.
Holmi szabotázselmélet azonban már csak azért sem volna életszerű, mert a négynapos ünnepi kavalkád kedd esti megnyitóját az előzetes program szerint Horváth Csaba MSZP-s polgármester tartja. Sőt, inkább az tapasztalható, hogy megindult a versengés azért, ki vezethesse az impozáns központot. Azzal mindenki egyetért, hogy a mai Petőfi Művelődési Központ méltatlan körülmények között működik Hidegkúton – a Klebelsberg-centrum beindítása azonban több puszta átköltözésnél. Nemcsak a fenntartási költségek nagyságrenddel nagyobbak itt, de a bevételi lehetőségek is: az új központban sörözőnek, házasságkötő teremnek, irodáknak, sőt fitneszteremnek alkalmas, bérbe adható helyiségek is vannak. Első nekifutásra a Cseke Péter színművész által fémjelzett kulturális egyesület és a szintén helyi civilekből verbuválódott Pesthidegkúti Kulturális Szövetség mellett a Gerendai Károly-féle Sziget Kft. is nekiveselkedett az üzemeltetői pályázatnak – a már említett politikai patthelyzet miatt sikertelenül. A hidegkútiak főképp az utóbbiak ellen berzenkedtek: nem akarván, hogy permanens „szigetelés” legyen a békés környéken. A versengés ténye mindenesetre azt a nézetet igazolja, hogy korántsem presztízsberuházással, hanem egy sokszínű kulturális tevékenységet lehetővé tevő közösségi létesítménnyel van dolgunk.
Jablonkay Gábor a pesthidegkúti polgári körök nevében már egy májusi közmeghallgatáson erőteljesen sürgette a központ mielőbbi megnyitását. Ugyanott Szabó Ágnes építészmérnök úgy fogalmazott: a központ minősége szakmailag átlagon felüli, s a befejezetlenség nem a tervező hibája, hanem a szűkös költségvetésé. A polgármester akkor azt mondta: az épületegyüttes funkcionális hibái felvetik a felelősség kérdését, amit ki fognak vizsgálni; a központ szerinte „némiképp átalakításra szorul”; s kérdésesnek nevezte azt is, hogy a köz pénzét hatékonyan használták-e fel. Mindez azonban feltehetőleg nem zavarja majd abban, hogy kedden elmondja az ünnepi köszöntőt – feltéve, ha a III. kerületi szakhatóság meg nem makacsolja magát. A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják ugyan – de feltehetőleg nem ennyire…