Kell-e Európának a magyar libamáj?

Lassan ismét megszilárdul a hazai baromfiágazat. Legalábbis az idei megingásokhoz képest biztosabb alapokra kerül, mert lassan lecseng az első fél évet jellemző túltermelés. Persze a támogatások hiánya és a megemelkedett költségek nem segítik igazán a termelést. Nagy kérdés viszont annak az uniós rendeletnek a betartása, amely szerint csak augusztus 31-ig árusíthatók az uniós piacon azok a termékek, amelyek az új tagországokban, de 2004. május elsejét megelőzően készültek. Ez a rendelet elsősorban a liba- és kacsahústermékeket érinti elsősorban – így a libamájkészítményeket is.

Szerencsére nem igazán váltak be azok a pesszimista jóslatok, amelyek az EU-csatlakozást övezték, többek között azért, mert itthon jó minőségű baromfit állítunk elő. Eddig ezt a vásárlók is elismerték, mert rájöttek, hogy a nagyon olcsó termék nem takar minden esetben jó minőséget. Így az első hét havi piaci hatások között lavírozva most újból az egyensúly felé mutató jeleket tapasztalhatunk a belföldi baromfipiacon – a csirke esetében mindenképp –, és úgy tűnik, hogy az ágazatot terhelő túltermelés is lecsengőben van – nyilatkozta lapunknak Takács László, a Baromfi Terméktanács ügyvezető igazgatója.
A szakember az első hét hónap adatait ismertetve közölte: a jelzett időszakban másfél százalékkal több csirke került a vágóvonalakra, de pulykából még ennél is többet vágtak. A liba- és kacsavágás azonban a tudatos termeléskorlátozás miatt csökkent, a nagyobbik víziszárnyasból a megelőző hasonló időszakhoz képest 74, a kisebbikből 68 százalékát vágták. Az első negyedévben visszaesett a belföldi értékesítés, de ez a hátrány a második fél évben kiegyenlítődött, s ma úgy látszik, hogy a terméktanácshoz tartozó vállalatok belföldi forgalma összességében másfél százalékkal emelkedett. Az export körülbelül bázisszinten van, mert igaz, hogy a csirke- és a pulykakivitel növekedett, de a liba és a kacsa exportja még nem indult be. Utóbbi két fajnál az első fél év nem meghatározó, esetükben a főszezon ősszel kezdődik.
Az első fél év jellemzői közé tartozott, hogy a húsz-harminc százalékkal megemelkedett takarmányárak miatt a feldolgozóknak is többet kellett fizetniük a termelőknek, amit a megnövekedett energiaköltségek is terheltek, így a felvásárlási árak a csirke esetében kilónként mintegy húsz forinttal emelkedtek. Nem könnyítette meg a szereplők helyzetét, hogy közben a csirkére adott állami támogatás 16,8 forinttól 9,5 forintra csökkent. Továbbá az sem tett jót az ágazatnak, hogy megszüntették a hulladék ártalmatlanításra adott támogatást, mert ezen anyagok megsemmisítése közel négymilliárd forintos terhet ró a vertikumra – ismertette Takács László. Mindeközben – tette hozzá – az első hat hónap során a termékek egy részének értékesítési, azaz nagykereskedelmi ára még a hat évvel ezelőtti árszintet is alulmúlta úgy, hogy közben a különböző értékesítési akciók szinte folyamatosak voltak a nagy láncokban.
A jövőről az igazgató csupán annyit mondott: az ágazat egészére nagy hatással lesz Bábolna sorsának alakulása, illetve biztosan érezhető lesz a két víziszárnyasfajnál tudatosan alkalmazott termeléskorlátozás, amit a jó gabonatermés miatt a takarmányárak csökkenése kísérhet majd.
Takács László szólt egy diszkriminatív és egyelőre megoldatlan uniós intézkedésről is. Az EU egyik rendelete szerint ugyanis csak augusztus 31-ig árusíthatók az uniós piacon azok a termékek, amelyek az új tagországokban, de 2004. május elsejét megelőzően készültek. Ez a rendelet elsősorban a liba- és kacsahústermékeket érinti – így a libamájkészítményeket is. Igaz, tiltakoztak ellene, főleg a német importőrök, akik e szezonális termék értékesítésére rendezkedtek be.