Keresik az oslói képrablókat

Még mindig nem tudják a norvég rendőrök, kik rabolták el Oslóban vasárnap Edvard Munch két legértékesebb festményét a mesterről elnevezett múzeumból. Időközben a tárlat közelében megtalálták a Sikoly és a Madonna képkereteit, valamint a tettesek autóját. Az intézet vezetői szerint az őrök nem okolhatók a történtekért.

MN-összeállítás
2004. 08. 24. 17:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elképzelése sincs a norvég rendőröknek arról, hol keressék az oslói Edvard Munch-múzeumból eltulajdonított két nagy értékű festményt, az intézet névadójának alkotásait. Amint arról beszámoltunk, a Sikoly és a Madonna című alkotásokat fegyveres rablók vitték el vasárnap fényes nappal: az ismeretlenek a múzeumlátogatók szeme láttára a földre kényszerítették a személyzet tagjait, majd a bejárathoz közel kiállított festményeket leszakították azokról a madzagokról, amelyeken lógtak, végül hónuk alá csapták a képeket, az épület előtt várakozó gépkocsiba ugrottak, és csikorgó kerekekkel távoztak a helyszínről. A szemtanúk szerint az egész művelet nem tartott tovább fél percnél. A jelenlévők úgy hallották, a fegyveresek norvégul beszéltek egymással. A BBC értesülései szerint a jelenetet rögzítették a biztonsági kamerák, a felvételeken három férfi látható. A nyomozók tegnap megtalálták a két festmény keretét a múzeum közelében, és a meneküléshez használt Audit néhány kilométerrel távolabb. A fenti fogódzkodók ellenére a szakemberek nem tudják, kik lehettek a magabiztos elkövetők. A két kép túlzottan ismert és rendkívül értékes ahhoz, hogy a feketepiacon eladják, ezért az a valószínűbb, hogy a profi rablók megbízásra dolgoztak. Feltételezések szerint nincs kizárva az sem, hogy megpróbálnak váltságdíjat követelni értük.
A Munch-múzeum igazgatója a történtek ellenére sem hibáztatja a galéria biztonsági szolgálatát. Gunnar Sorensen elmondta: a riasztóberendezés a rendőrségen megszólalt, a járőrök perceken belül a helyszínen voltak. Más források szerint az épület riasztóberendezései nem működtek, a Sikoly pedig még csak biztosítva sem volt, arra hivatkozva, hogy elmozdíthatatlanul rögzítették a helyére. A direktor szerint egy hangos riasztórendszer fölösleges lett volna az épületbe, mert működésbe lépéskor a megriadt rablók akár kárt is tehettek volna a műalkotásokban.



A drága Sikoly. Az expresszionista Edvard Munch (1863– 1944) festményeinek témája gyakran a sérült lélek, a halál, a betegség, a magány, a félelem és a féltékenység volt. Műveit gyakran több példányban is elkészítette, a Sikolynak például négy változata ismert, ezek értékét egyenként 60-75 millió dollárra (12,3-tól 15,3 milliárd forintra) becsülik. (G. B.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.