Nem kerülheti el az utazó figyelmét, hogy Visegrád fölött holdbéli tájjá változik a Duna partja. A vízügyesek annak idején úgy tervezték, hogy a folyót egy új mederbe terelik, s ez idő alatt a régi mederben, szárazon megépítik a nagymarosi duzzasztóművet. Ha pedig az elkészül, az ideiglenes medret felszámolják. A hihetetlen dúlás nyomai ma is láthatók: ugyan Visegrádnál némiképp helyreállították a partot (erre néhány régóta kiszáradt facsemete is emlékeztet), Dömös és Pilismarót környezetében jószerivel elmaradt a rehabilitáció. Pilismarótnál például a jetskisek kedvelt találkozóhelyévé változott a hosszú öböl, amely a Duna alternatív medre lett volna. Nagymarosnál, Zebegénynél és Szobnál sem jobb a helyzet. Nem rendezték a régi vízügyes lakótelep sorsát, és a valamikori körgát maradványait sem tüntették el teljességében. (A körgáton belül épült volna a vízlépcső). Komoly akadályt jelent, hogy a folyópartot a rendszerváltozás előtt kisajátíttatta a vízügy, így az ma kincstári területnek számít. A több száz hektárnyi értékes terület státusának rendezésével éppúgy adós a kormányzat, mint egy átfogó dunakanyari rehabilitációs terv elkészítésével.
Droppa György, a Duna Kör ügyvivője, aki 1991-ben maga is ott volt azon a tüntetésen, ahol kapákkal, ásókkal jelképesen megkezdték a körgát elbontását, rámutatott: a bősi vita lezárásától függetlenül megkezdhető a Dunakanyar helyreállítása. Emlékeztetett rá: a hágai Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy egyik fél sem kötelezhető műtárgyak, duzzasztók megépítésére, a magyar kormány pedig – igaz, még az előző ciklusban – határozatot hozott arról, hogy nem építi meg a nagymarosi vízlépcsőt. – A kormány tehát komoly mulasztást követ el, amikor nem foglalkozik a rehabilitáció ügyével – tette hozzá. A civil szakembertől megtudtuk, hogy a Duna Kör terveket is készített a partvonal rendbe hozására, ám ezek rendre feledésbe merültek. Szerinte lehetetlenség az építkezés előtti tájkép visszaállítása, mert az óriási pénzeket igényelne. Ám egy természetközeli állapot elérése nem késlekedhet tovább.
Hendrik István László, Dömös polgármestere azt panaszolta el, hogy teljes a bizonytalanság a Duna-part rendezésével kapcsolatban, hiszen a vízlépcső miatt az itteni területek nagy része állami tulajdonban van, így még rendezési terv sem készülhetett a térségről. Mint elmondta, többször fordultak már a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI), hogy adják át a telkeket, de elutasították a kérésüket. Pert indítottak a magyar állam ellen, az eljárás két éve folyik, így nem valósítható meg a település fejlesztési koncepciója. – Sajnos a politikától erősen befolyásolt hatóságok álláspontja miatt nem hozhatunk létre semmit a Duna-parton, pedig a terveink szerint egy vízitúra-centrumot alakítanánk ki – mutatott rá lapunknak Hendrik István László.
Nagymaros polgármestere azt mondta el: a Duna-part a vízügyi igazgatóság tulajdonában van, így nincs ráhatásuk az ottani fejlesztésekre. Edöcsény András szerint az erőműtervekben szereplő partvonal kialakítása azt eredményezte, hogy végérvényesen megszüntették a helység homokos strandját, és ma már képtelenség kishajókkal kikötni Nagymarosnál. A település reménye, hogy a jövőben közpark alakulhat ki a folyóparton.
Benkovics Lászlótól, Pilismarót polgármesterétől megtudtuk: a nagymarosi vízlépcsőépítés leállítása óta folyamatosan kérik önkormányzati tulajdonba az építkezés miatt kisajátított, állami tulajdonba került ingatlanokat, ám eddig az érintett kétszáz hektárnyi területből mindössze egyhektárnyit kaptak meg kerékpárút építésére.
– Úgy érezzük, hogy a döntéshozók menekülnének a felelősségvállalás alól – jelentette ki. Szerinte a kormányok halogató politikát folytatnak a bős–nagymarosi (utóbb már pilismaróti) vízlépcső-beruházás kérdésének végleges lezárása ügyében. Elmondta: időközben elkészült a község rendezési terve is, ám a fejlesztésekre Pilismarót önkormányzatának szinte semennyi terület nem áll a rendelkezésére. Az erőműépítés során kialakult feltöltött terület 27 hektárja, amely alkalmas lenne a felvázolt elképzelésekre, előbb a kincstárhoz, majd részben a Nemzeti Földalaphoz került. A helyhatóság nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas evezős pályát, jachtkikötőt, golfpályát és szállodát látna szívesen a parton, amik Benkovics reményei szerint a dunakanyari aktív turizmus központjává tehetné a települést.
Olyan település is akad azonban, ahol van remény a megegyezésre. Hadházy Sándor, Visegrád polgármesterének tájékoztatása szerint nyáron fogadta el az önkormányzat az új rendezési tervet, de ebből kimaradtak a Duna-parti területek, mert szeretnének megállapodni a KVI-vel ennek a csaknem ötven hektárnak a tulajdonjogáról és hasznosításáról. – Ígéretet kaptunk arra, hogy az idén megoldódik a probléma – tette hozzá.
Előterjesztés készül. A Dunakanyar kérdésével is foglalkozik az a kormány elé terjesztendő javaslat, amellyel néhány napon belül elkészül a zöldtárca – tudtuk meg Erdey Györgytől, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárától. Elárulta: azt remélik, hogy az új kabinet még szeptemberben megtárgyalja a főként a Szigetköz rendezéséről szóló előterjesztést, így a jövő hónap végén már a kormányzati felhatalmazás birtokában ülhetnek tárgyalóasztalhoz Szlovákia képviselőivel. – Januárban örököltem meg Bős–Nagymaros ügyét, akkor szembesültünk vele, hogy a Dunakanyar rehabilitációjával eddig egyáltalán nem foglalkoztak – mondta el.
