Három miniszterétől vált meg tegnap Medgyessy Péter a kormányátalakítás során. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi politikai államtitkára váltja fel. Csillag István gazdasági és közlekedési minisztert szintén menesztette a miniszterelnök, utódjára az őt eredetileg a kormányba delegáló SZDSZ tehet javaslatot. Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter lemondását a kormányfő elfogadta, őt Baráth Etele, a Nemzeti fejlesztési tervért felelős politikai államtitkár váltja. Létrejön egy új, vidékfejlesztési, területfejlesztési és építésügyi miniszteri poszt, melyet Veres János, a Pénzügyminisztérium eddigi politikai államtitkára kap meg; az új tárcavezetők szeptember 15-ével lépnek hivatalba. Az EU-biztosnak delegált Kovács László külügyminiszter utódjáról várhatóan októberben születik döntés. Medgyessy célzott rá, hogy Burányból esetleg pénzügyi államtitkár lehet, Gyurcsány pedig nem fogadta el a felkínált kormánybiztosi posztot.
Államtitkári szinten is történnek cserék szeptember 1-jével. Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető-helyettese váltja Tóth Andrást a titkosszolgálatokért felelős politikai államtitkári poszton. Tóth a továbbiakban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt felügyeli. Megszűnik ugyanakkor a Keller László vezette közpénzügyi államtitkárság; Kellert menesztették, és semmilyen további megbízatásáról nincs hír.
*
Baráth Etelét Veress József váltja a Nemzeti Fejlesztési Hivatal élén, Vadai Ágnes MSZP-s képviselő az integrációs kabinet titkára, egyben a Külügyminisztérium integrációs politikai államtitkára lesz. Szekeres Imre helyett nem neveznek ki új politikai államtitkárt a kancellárián.
A Medgyessy által több hónapja beharangozott kormányátalakításról már hetek óta tartottak az egyeztetések, sőt tegnap az utolsó pillanatig gőzerővel folytak. Délelőtt a miniszterelnök egyeztetett az MSZP és az SZDSZ vezető politikusaival, tárgyalt az SZDSZ-frakcióval és a párt ügyvivőivel. Ezután a szocialista párt elnökségével tanácskozott, majd részt vett az MSZP-frakció ülésén is, ahol megjelent Kuncze Gábor is. A hosszas és intenzív egyeztetések ellenére nem sikerült megállapodniuk a feleknek, bár Medgyessy Péter sajtótájékoztatóján ennek ellenkezőjét állította.
Kuncze Gábor a miniszterelnök bejelentését követően közölte: az az általános vélemény alakult ki pártjában, hogy a Medgyessy Péter által felvázolt kormányzati struktúra és személyi változtatások nem meggyőzőek, nem látják, ettől miért lenne jobb a következő húsz hónap kormányzati munkája. Felrótta, hogy a tárgyaláson érdemi, tartalmi kérdésekről nem esett szó. – Ilyen körülmények között az SZDSZ nem áldoz be egy minisztert. Nem fogadjuk el a kormányfő javaslatát a gazdasági tárca élén történő változtatásra, egyelőre nem jelölünk a posztra új személyt – jelentette ki a pártelnök. Hangsúlyozta, az SZDSZ-frakció és az ügyvivők előtt elhangzottak alapján arra jutottak, hogy nincs meg a kellő bizalmuk Medgyessy Péter irányában. Annak tisztázására, hogy mit kíván tenni a kormányzat és a két koalíciós párt a választásokig hátralévő időben, melyek a fontos tartalmi kérdések és a hatékonyabb kormányzati munkát eredményező technikák, az SZDSZ koalíciós egyeztetést kezdeményez az MSZP-vel. Az első ilyen tárgyalás már ma reggel lesz. Az SZDSZ-delegáció tagja lesz a pártelnök mellett Horn Gábor, Szent-Iványi István és a miniszterelnök távozását a napokban sürgető Fodor Gábor. Kuncze elmondása szerint határideje ugyan nincs a tárgyalások lezárásának, de ezt nem lehet sokáig húzni, mert az bizonytalanságot eredményezne. Az SZDSZ szerint csak a tartalmi kérdések tisztázása után érdemes tárgyalni a minisztériumokat érintő módosításokról. Arra a kérdésre, hogy felvetődött-e az SZDSZ köreiben a csere a miniszterelnöki poszton, Kuncze azt a kitérő választ adta: „Nem mennék ilyen messzire.” – Törekszünk a koalíció fenntartására, ám a helyzet komoly, és az SZDSZ ennek megfelelő súllyal foglalkozik vele – jelentette ki a politikus.
Úgy tudjuk, az SZDSZ-frakció és az ügyvivők tegnapi többfordulós tanácskozásán körvonalazódott az a stratégia, amely szerint a párt számára fontos szempontok, például az adócsökkentés megvalósítása érdekében elsőként alkupozíciókat kell kivívni a koalíciós egyeztetéseken. Ha ez nem vezet sikerre, nem kizárt, hogy az SZDSZ konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményezi a parlamentben.
Hátrébb sorolva. Egyes MSZP-s képviselők szerint leginkább Burány Sándor érezheti magát kegyvesztettnek. Tóth András menesztett nemzetbiztonsági államtitkár nem kívánt érdemi tájékoztatást adni leváltásának okairól. Mint mondta, politikailag inkorrekt lenne, ha a leváltásának körülményeiről, a Medgyessy Péterrel folytatott személyes megbeszéléséről a miniszterelnök megkérdezése nélkül nyilatkozna. Hozzátette: a továbbiakban is érdemi, intellektuális munkát kíván folytatni. A politikus a jövőben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt fogja felügyelni, az azonban a későbbi egyeztetések során derül majd ki, hogy milyen funkciót tölt be az intézménynél.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kijelentette: felszólítják Medgyessy Pétert és a koalíciós pártokat, hogy hagyják abba a koncon való marakodást, és haladéktalanul oldják meg a kormányválságot. Hangsúlyozta, eddig csupán egy probléma volt, amit a kormányátalakítás jelentett, de Medgyessy Péter tegnap kormányválságot idézett elő. Rogán szerint a miniszterelnök elveszítette a koalíciós pártok bizalmát, és arra törekszik, hogy bizonyos pozíciókkal megvásárolja az MSZP-ben az erősebb érdekcsoportokat a kormányzati túléléséhez. A tegnap bejelentett döntések következtében az ígért kisebb, takarékos kormány helyett nagyobb lett, és pillanatnyilag nincs gazdasági miniszter, aki megoldaná a gazdasági problémákat. Tegnap még a kormányfő bejelentése előtt lemondásra szólította fel a Fidesz Csillag Istvánt és Bodnár Zoltánt, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezetőjét. Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes kijelentette: drágán, tisztességtelen versenyben, az adófizetőknek jelentős kárt okozva épültek az autópályák. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány idején mintegy 1,1 milliárd forintba került egy kilométer autópálya megépítése, míg a Medgyessy-kabinet 1,9 milliárd forintért teszi ugyanezt. Utalt arra is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a 2002 nyarán meghirdetett tenderezést úgy értékelte, versenykorlátozásba ütköző kartellmegállapodást kötöttek az autópálya-építő cégek. Elmondta: jelentős kárt okozott az adófizetőknek az is, hogy „a K&H Equities-ügyben 16 milliárd forint közpénzt kockáztattak a brókercégnek való átutaláskor, amelyből 4,2 milliárd forint nem került elő”.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke nem vár komoly, pozitív változásokat a kormány munkájában. Úgy vélte, nem lehet tudni, hogy Csillag István menesztésével véget érnek-e ezen a területen a politikai, korrupciógyanús ügyek. Hangsúlyozta: az MDF egyetért Keller László közpénzügyi államtitkár felmentésével, amellyel az MSZP–SZDSZ-kormány bebizonyította, hogy „a 2002-es választások után beindított politikai boszorkányüldözés teljesen megalapozatlan volt”.
Kuncze rossz hete. A Wekler- és Demszky-botrány, továbbá az SZDSZ-es informatikai tárca méregdrága óvodai kakaóbiztos számítógép-beszerzése miatt a szabad demokraták ügyvivői testületének hét eleji tanácskozásán kitört vita hevében – a Népszabadság híre szerint – Kuncze Gábor pártelnök a lemondását is bejelentette, majd mérgesen elhagyta a termet. A lap azt írta, ezt egyesek cáfolták, az egyik ügyvivő azonban arról számolt be: Kuncze valóban mondta, hogy ha van, aki jobban vezetné a pártot, annak átadja a helyét.
Szekeres Imre. Szolnokon született 1950. szeptember 9-én. 1989 előtt tagja volt a KISZ-nek és az MSZMP-nek. Az MSZP alapító tagja, 1990-től 1994-ig a párt ügyvezető alelnöke volt. 1994-től 1998-ig az MSZP frakcióvezetője. 2002 óta a kancellária általános politikai államtitkára. 2003 márciusától a Magyar Szocialista Párt alelnöke.
Baráth Etele. 1942. január 28-án született Budapesten. 1994-től országgyűlési képviselő. 1994–1998 között a parlament környezetvédelmi bizottságának az elnöke. 1998 júniusától 2001 januárig az EU albizottság elnöke. 2002 májusától a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Hivatalt vezető politikai államtitkára.
Veres János. 1957. február 5-én született Nyírbátorban. 1979-től 1989-ig tagja az MSZMP-nek, alapító tagja az MSZP-nek. 1990 és 1994 között Nyírbátorban önkormányzati képviselő, 1994-ben, majd 1998-ban és 2002-ben is bekerült a parlamentbe, a kormányváltás óta a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára.
Török Gábor politológus: Ez a kormányátalakítás nem a választóknak szól, sokkal inkább hadüzenet a kisebbik koalíciós párt felé. Az igazi kérdés az az, hogy Medgyessy Péter miniszterelnöknek miért éri meg felvállalni ezt a konfliktust. Az átalakítás többi része is érthetetlennek tűnik, mert minden hasonló lépésnek valamilyen célja, mondanivalója van. A miniszterelnökök ilyenkor vagy a teljes struktúrát alakítják át, vagy racionalizálnak, vagy legalább politikai kommunikációs céllal üzennek a választóknak. A mostani átalakításban semmi ilyen nem fedezhető fel, sokkal inkább a személyes hatalmi motívumok dominálnak.
Lakner Zoltán politológus: Medgyessy Péter elsősorban az MSZP-nek akart megfelelni, a párton belüli támogatottságát kívánta növelni. Ezt mutatja a kormányátalakítás minden lépése, hiszen az MSZP-n belül sokakat bántott, hogy egy olyan nagy tárca, mint a gazdasági és közlekedési, az SZDSZ kezében van. Gyurcsány Ferenc és Burány Sándor leváltása is ezt célozta. Az nem teljesen világos, hogy a támogatottság növeléséért miért kellett az SZDSZ-szel a konfliktust is felvállalni. Kuncze Gábor nyilatkozata, miszerint megrendült a bizalmuk a kormányfőben, már csak egy lépés a koalíció felbontásától, szerintem elképzelhető, hogy a kisebb kormánypárt ezt meg is teszi.
