A katonai tiszteletadással rendezett állami ünnepségen a Díszzászlóalj, majd a Nemzeti Lovas Díszegység bevonulása után ünnepélyesen fogadták a Szent Korona másolatát és a történelmi lobogókat. Részt vett a megemlékezésen Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A zászlófelvonáson ott volt a kormány több tagja, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az országgyűlési bizottságok elnökei, alelnökei, megjelentek a pártok, a történelmi egyházak, valamint a diplomáciai testület képviselői. A zászlófelvonás után a fiatal tisztek tettek esküt, majd Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szólt az egybegyűltekhez – A Magyar Honvédség több évtizedes története zárul le azzal, hogy novemberben az utolsó sorkatona is elhagyja a laktanyákat – mondta a miniszter. Hozzátette: „A haza többé már nem kényszerít senkit arra, hogy békeidőben, akarata ellenére hónapokra otthagyja családját, munkahelyét vagy iskoláját.” Szólt arról is: jelenleg mintegy 1100 tiszt, tiszthelyettes és szerződéses katona teljesít külföldön szolgálatot. Mint fogalmazott, „ha elvárjuk adott esetben a segítséget, akkor tudnunk kell, hogy holnap nekünk kell segítenünk”. A magyar önkéntes hadseregnek az európai uniós és NATO-tagsággal új kihívásoknak kell eleget tennie – emelte ki a tárcavezető.
Az ünnepségek keretében délután a Parlament kupolacsarnokában Mádl Ferenc köztársasági elnök Medgyessy Péter miniszterelnök jelenlétében magas állami kitüntetéseket adott át. Az államfő a rendezvényen hangsúlyozta: államalapító Szent István ünnepe üzen a hazáról, más országokhoz, népekhez való viszonyról, az uralkodói felelősségről, valamint a hatalom és a rá bízott közösségek kapcsolatáról. „A jövő nagy teljesítménye kell ahhoz, hogy törekvéseink mérhetőek legyenek a Szent István-i életmű üzenetéhez. A nagy teljesítményhez pedig nagy bizalom kell magunkban és elkötelezettség egyéni és közösségi ügyeink iránt” – tette hozzá az államfő.
A remény jeleit látjuk abban, hogy a rendszerváltozás óta szabadabban élünk hazánk polgáraiként, de úgy is, mint hívő emberek – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás esztergom–budapesti érsek tegnap délután, a Szent István-bazilika előtti téren bemutatott nagyszabású szabadtéri szentmise kezdetén.
A szentmisén sok ezer ember előtt koncelebráltak: Julius Janus apostoli nuncius, a püspöki kar jelenlévő tagjai, továbbá több határon túli magyar püspök, köztük Tempfli József nagyváradi megyés püspök is. A meghívott vendégek között részt vett a szentmisén a köztársasági elnök, a házelnök, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke és több pártvezető.
Miután a bíboros köszöntötte közéletünk megjelent jeles személyiségeit, nemcsak a remény jeleiről szólt, hanem arról is, hogy társadalmunk ma is erősen evilági szemléletű. Ezt a következőkkel támasztotta alá: aggasztóan kevés gyermek születik, hazánk népessége egyre idősebb, a házasság és a család válsága különösen mélynek tűnik. Ezekkel a fenyegető veszélyekkel szegezte szembe a magyar katolikus főpap az evangélium örömét és reménységét, arra intve: az építi sziklára a házát, aki Jézus szavait hallgatja. Később, szentbeszédében felhívta a figyelmet, hogy életünkben újra és újra adódnak helyzetek, mikor átgondolhatjuk, valóban csak az anyagi gyarapodás, a mások rovására elért előnyök, a tétlen sodródás, vagy az örömöt már nem is szerző szórakozás volna számunkra az egyetlen lehetőség. Arra is rámutatott, a népek közösségében is adódik lehetőség a bölcsesség útjának választására, és a másokat is értékelni tudó kiengesztelődésre. Úgy fogalmazott, ez Szent István korában is, és most is komoly önfegyelmet, áldozatos igyekezetet igényel.
A szentmise végeztével első királyunknak a Szent Jobb-kápolnából kihozott ereklyéjével, és Erdő Péter bíborossal az élen megindult a hagyományos országos körmenet tízezrek jelenlétében.
Orbán Viktor Lendván kijelentette: a határon túli magyarok által alkotott terület akkor indulhat meg felfelé, ha a magyar gazdaság is magára talál, és „otthon mi kilábalunk a gazdasági válságból”. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a szlovéniai városban részt vett és beszédet mondott a Szent Katalin római katolikus templom előtti téren megtartott Szent István-napi ünnepségen.
Több vidéki helyszínen is ünnepség keretében emlékeztek a magyar államalapításra. A veszprémi várban Szent István és Boldog Gizella szobra előtt tartott rendezvényen a Fidesz, a KDNP és a demokrata fórum meghívottja, Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta: Szent István az államalapítással olyan alapokat rakott le, amelyre ma is lehet építkezni, és aminek köszönhetjük, hogy ma itt magyarként ünnepelhetünk.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az államalapítás alkalmából a Baranya Megyei Önkormányzat központi ünnepségén, Bodán mondott ünnepi beszédében Magyarország jövőbeni sikereihez elengedhetetlennek nevezte egy felelős nemzeti összefogás megteremtését. Szent István történelmi nagysága abban áll, hogy az adott pillanatban úgy tudott választani a kereszténység felvétele és a múlt mítoszai között, hogy tisztában volt azzal: a múlt értékeit fel kell használnia a jövő építéséhez – mutatott rá az Országgyűlés elnöke.
Az ezeréves fennállását ünneplő Tolna megyei Fadd központjában felavatták a millenniumi szobrot, Vas György tervei alapján a helyi vállalkozók elkészítette majd ötméteres vasfát, amelynek tíz ága az eltelt tíz évszázadra utal.
origo.hu
Eltiltás ellenére is vezetett: betelt a pohár a rendőröknél, elvették az autóját is
