A fejét kopaszra borotváló bajnok úgy vélte versenye másnapján, hogy azt, aki tisztában volt azzal, mit tud és hogyan készült, nem lephette meg, hogy megnyerte a versenyét. A kecskeméti klasszis régóta keményen készül, így méltó kezekbe került az arany. Az viszont biztosnak látszik, hogy Majoros nem uralkodik majd sokáig, ő legalábbis nem tervez hosszú távra.
– Tudom, most majd mindenki engem akar legyőzni. Az ellenfeleknek azonban sietniük kell, ugyanis már csak a jövő évi hazai világbajnokság szerepel a terveim között. Egy-két éven belül biztosan visszavonulok – nyilatkozta a távirati irodának a bajnok.
Az ellenfelei között volt egy, akit kifejezetten rá, Majoros Istvánra készítettek fel már hosszabb ideje. A döntőbeli rivális, az orosz Gajdar Mamedaljev volt ez a különleges lény.
– Gondolom, azért döntöttek így, mert az indulásra esélyes másik oroszt már korábban legyőztem, őt nem is merték elhozni. Így a döntőben olyan ellenfelem volt, akit kifejezetten miattam küldtek ide, de mint láthatta mindenki, feleslegesen utazott.
Pedig az előjelek nem mindig arról árulkodtak, hogy a magyar birkózó a dobogó tetejéről mosolyoghat majd a világra.
– Egy korábbi gerincsérülésem miatt eléggé sűrűn zsibbad a bal kisujjam, de orvossal eddig még nem nézettem meg. Nem akartam ugyanis, hogy esetleg kiderüljön, súlyos a baj… Itt és most mindenkinek megígérem, végre elmegyek orvoshoz. Időm lesz bőven, mert decemberig pihenni fogok, s ha nem is számolgatom az olimpiai címemért kapott pénzt, de a barátnőmmel feltétlenül végiggondoljuk, mire költjük az összeget, ami számomra szinte csillagászati. Nagyon szegény családból származom, jól jön minden forint, nem tagadom.
A tavasz elsősorban nem a kemény edzések és a közelgő játékok miatt volt szinte elviselhetetlenül nehéz a számára.
– Az édesanyám márciusban elhunyt, szegényke így már nem láthatta a fia diadalát, de azért biztosan tud róla… A barátnőmmel, Ágnessel hat éve élünk együtt, nagyon sokat jelent nekem, nem is tudom kellően megköszönni neki, hogy elviseli egy élsportoló életvitelével együtt járó nehézségeket. A fele arany nálam mindenképpen az övé.
Majorosnak mindig gond a fogyasztás. Most, az olimpia előtt is több mint tíz kilót kellett leadnia. A bajnoknak a súlyleadás gyötrelmein túl azzal is meg kellett küzdenie, hogy kétszer legyen csúcsformában. Az év elején ugyanis az volt a terv, hogy az áprilisi Európa-bajnokságon is indul, de a kvótaszerzése után végül nem vett részt a versenyen. Mint elmondta, ezzel együtt nem volt felesleges a pluszmunka, mert lehet, hogy egyetlenegy felkészülés kevés lett volna az olimpiai bajnoki címhez.
A szerdai fináléban sokan láthatták, hogy a mindent eldöntő pont hatalmas örömöt váltott ki a szurkolókból, az edzőkből és a társakból. Csak mintha éppen a főhős vette volna egykedvűen tudomásul a diadal tényét.
– Egyszerűen nem értettem, mi történik velem, csak arra emlékszem, hogy egyszer csak eltűnök a szőnyegre rohanó edzők alatt. Tudtam, hogy nyertem, felfogni azonban nem igazán tudtam. Mint ahogy még most is csak kóstolgatom a kifejezést, hogy olimpiai bajnok, s még csak barátkozom az aranyérmemmel.

Korábbi polgármester a szombati halálos baleset áldozata