Év végére várhatóan megtörik az építkezés lendülete, ugyanis elfogy a fizetőképes kereslet, a romló gazdasági feltételek mellett az építőipari cégek pedig nem szívesen fognak új beruházásba. A feltételezéseket alátámasztják a lakáshitelezéssel kapcsolatos banki adatok is. Hitelintézeti adatok szerint az idei év első hat hónapjában harmadára csökkent a használt lakásokra felvett támogatott hitelek összege, míg az új lakások esetében tízszázalékos volt a zsugorodás. Ugyanakkor Varjasiné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke lapunknak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy az új lakásokra felvett hitelek esetében a bankok által jelzett 10 százalékos csökkenés még rosszabb, ha megnézzük, hogy ebből hány hitelszerződést kötöttek meg még tavaly, ami az idei első negyedéves adatokat javította. A kormányzati intézkedéseket ráadásul a piaci eredmények sem igazolják. A GKI egyik elemzéséből kiderült, hogy ingatlanonként átlagosan egymillió forint hasznot hozott a költségvetésnek a kedvezményes lakáshitel, amíg azt meg nem szüntették.
A Malosz elnöke szerint jelenleg komoly gond a fizetőképes kereslet hiánya. Mint mondta, a lakásépítők szövetségének tagjai kivétel nélkül azt jelezték, hogy erősen lecsökkent a lakásvásárlók érdeklődése. Hozzátette: a telekáfa bevezetése jelentősen megnövelte a költségeket, s ez, illetve az állami szerepvállalás csökkenésével egy időben bekövetkező kamatemelés sok család számára ellehetetlenítette a vásárlást. Varjasiné kormányzati intézkedéseket tart szükségesnek ahhoz, hogy újra megjelenhessen a fizetőképes kereslet. Így megemlítette, hogy a kormánynak nem feltétlenül a legmagasabb áfát kellene alkalmaznia a telekáfa esetében, vagy esetleg csökkenthetné az új lakások megvalósításakor felmerülő adóterheket. Varjasiné szerint elengedhetetlen a kamatcsökkentés, illetve a lakásvásárlók önerejének biztosítása, amiben a kormányzatnak szerepet kell vállalnia.
origo.hu
Ítéletet mondott a vidék – bemutatták a Voks 2025 vármegyei adatait
