Sztruga neve mindeddig legföljebb az irodalomkedvelők körében csengett ismerősen, elvégre itt tartják a hagyományos Sztrugai költészeti napok elnevezésű nemzetközi művelődési rendezvényt. A városka azonban úgy döntött, hogy kilép az ismeretlenségből. A helyi macedón politikai szervezetek ugyanis arra az elhatározásra jutottak, hogy Sztruga kikiáltja függetlenségét.
A minap alá is írták az alapokmányt, amely szerint Sztruga Monacóhoz, San Marinóhoz vagy éppen Andorához hasonló státust vesz fel. Megszakít minden kapcsolatot Macedóniával, hangzik az elhatározás, ami egyelőre csak abban merül ki, hogy felfüggesztették a sport- és művelődési rendezvényeket, beleértve az idei költészeti napokat is. A sztrugai sportklubok kilépnek a nemzeti versenyekből is. Persona non gratának minősítették Branko Crvenkovszki elnököt és Hari Kosztov kormányfőt.
De mi váltotta ki a sztrugai macedón lakosság ilyen heves haragját, hogy elege lett Macedóniából, és államalapításra adta fejét? Az a nagy sérelem érte, hogy a szkopjei kormány módosítani készül a járáshatárokat, és néhány albánlakta falut Sztrugához csatolna, amivel azt albán többségűvé változtatná.
Már ebből az adatból is kiderül, hogy Sztruga lakossága eddig is vegyes összetételű volt, s mindössze egy-két albán többségű falucska kell ahhoz, hogy az albánok jussanak túlsúlyba. Nyugat-Macedóniában általában ez a helyzet, hiszen a kétmilliós ország lakosságának több mint negyede albán nemzetiségű, s ez az arány továbbra is változni fog a szüntelenül gyarapodó kisebbség javára. Ezen már az sem segíthet, ha Sztruga legfiatalabb köztársaságként olyan lesz, mint a világ legöregebb köztársasága, San Marino. Ám a fentiekből az is kiderül, hogy a kiválás csak a lakosság felének – a macedónoknak – az elhatározása. S azok sem csatlakoztak mind a polgári engedetlenséghez.
A sztrugai akció tehát Szkopje ellen irányul, mert a kormány – mint hangoztatják – nem tartja tiszteletben Macedónia népének akaratát. A kormány pedig tudja, hogy a köztársaság számára nincs veszélyesebb dolog, mint a nemzeti konfliktus.
Sztruga esetében az albánság csendben várja, mivé fajul a dolog. A helyi macedónok ezt a semleges magatartást úgy veszik, hogy „az albánok is tudják, az akció nem ellenük, hanem a kormány ellen irányul”. De a vak is látja, hogy nem a macedón ellenzék és kormánypárt közötti politikai harcról van szó, hanem az albán kisebbségről, akik a harc igazi győztesei lehetnek. A 2001-es etnikai zavargások megszüntetését követő megállapodás szerint ugyanis az albánok önkormányzatokat hozhatnak létre minden olyan területen, ahol többséget képeznek. Erről – a decentralizációs törvényről, a kisebbség szélesebb jogairól az önkormányzatok irányításában – folyik most a vita, s ennek elhúzódása miatt kellett októberről novemberre halasztani a helyhatósági választásokat. A többségnek pedig saját érdekében engednie kell.
origo.hu
Újabb durva frontális karambol – fotók a helyszínről!
