Nagykövetségünk nem céges adatbázis

Annak ellenére, hogy mindkét ország erősíteni kívánja a ma- gyar–kínai gazdasági együttműködést, a hazai érdeklődők nem kapják meg minden esetben zökkenőmentesen a kontaktus kialakításához kért segítséget az illetékes szervektől. A magyar– kínai gazdasági kapcsolatokért kormánybiztosi minőségben Huszty András felel, aki Medgyessy Péter bizalmasa.

Munkatársainktól
2004. 08. 25. 17:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben a miniszterelnöki székből éppen távozóban lévő Medgyessy Péter tavaly augusztusi kínai tárgyalásain még a gazdasági kapcsolatok erősítéséről beszélt, addig az elhatározások az elmúlt egy évben nem igazán váltak valóra. Ilyen terület például a mezőgazdaság. Bizonyos, lapunk birtokába került feljegyzések szerint ugyanis a kínai magyar külügyi apparátus nem minden esetben segítőkész, mi több, határozottan utasítottak el egy, a Kínába irányuló borexport lehetőségei után érdeklődő magyar társaságot.
A Brilliant Holding Kft. kínai borimportőrök neve és elérhetősége iránt tudakozódott a pekingi magyar nagykövetségen, ahonnan a cég mindössze egy arrogáns hangnemben megfogalmazott választ kapott, amelyben a nagykövetség agrárattaséja tudatta a Brilliant ügyvezetőjével, hogy „nagykövetségünk nem céges adatbázis”, majd javasolta, hogy a magyar társaság a kínai agrárkamaránál tájékozódjék. Mindezek után – levelének zárómondataiban – ugyanakkor arról is tájékoztatták a Brilliant ügyvezetőjét, hogy a szeptemberben esedékes, sanghai élelmiszer-ipari kiállítás magyar standjának megtekintésére számos kínai élelmiszer-ipari céget meghívott a nagykövetség.
Pedig a két ország között szinte minden létező legfelsőbb fórumon nyilatkozatok sokaságával erősítették az együttműködési szándékot. Medgyessy Péter Hu Csin-tao államfő-pártfőtitkárral folytatott megbeszélései után például úgy nyilatkozott, hogy Kína támogatja a kapcsolatok fejlesztését olyan hoszszú távú gondolkodást igénylő területeken, mint a beruházások, a légi közlekedés, a turizmus, a kultúra és az oktatás. Medgyessy ekkor tárgyalt Ven Csia-paóval, a kínai államtanács elnökével (azaz a miniszterelnökkel), s a találkozó után kilenc kétoldalú egyezményt, szándéknyilatkozatot és egyéb megállapodást írtak alá, egyebek közt a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről, a kínai turisták csoportos magyarországi utaztatásáról és a Kínába irányuló magyar kacsa- és libaexport könnyítéséről.
Kína egyébként fokozatosan csökkenti a piacra jutás korlátait, korszerűsíti a külföldi befektetésekre vonatkozó jogszabályokat, fokozza a szellemi tulajdon védelmét. 1978 és 2003 között évente átlagosan 9,4 százalékkal nőtt a GDP, külkereskedelmük évente átlagosan 16,1 százalékkal bővült. A Kínában befektetett külföldi tőke nagysága eléri a 679,6 milliárd dollárt – ismertette legutóbbi budapesti látogatásán Hu Csin-tao, a Kínai Népköztársaság elnöke, aki megemlítette, hogy azt is célul tűzték ki, hogy 2020-ra a kínai GDP a 2000. évi szint négyszeresére növekedjen.
Ugyanezen a találkozón Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter nyilatkozott úgy, hogy fontos a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatban meglévő magyar passzívum mérséklése. Hazai adatok szerint a kétoldalú áruforgalom értéke tavaly 3,465 milliárd dollár volt, ezen belül a magyar export 177,5 millió, az import 3,285 milliárd dollárt tett ki, a kereskedelmi deficit meghaladta a 3,1 milliárd dollárt. Kínai adat szerint az idén az első négy hónapban a két ország közötti kereskedelem 55 százalékkal nőtt. Csillag István úgy vélekedett, hogy a gyógyszeriparban, az elektronikában, a turizmusban további lehetőség van az együttműködésre, a passzívum mérséklésére.
A magyar–kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos egyébként az a Huszty András, aki többek között már volt a Malév Rt. elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója és Medgyessy Péter bizalmasa is. És aki ellen korábban a hűtlen kezelés gyanúja is felmerült, de 2002 októberében a kormányváltást követően megszüntették a vizsgálatot. Ismeretes, Huszty még MFB-s korában engedélyezte, hogy a bank a saját vagyonkezelő cégén keresztül 202 millió forintért megvegye a tihanyi volt MSZMP-üdülő teljes berendezését. A 202 millió forintért megvásárolt berendezési tárgyakat sem az MFB, sem a vagyon kezelője nem vette birtokba, az MFB új vezetése pedig 2002 októberében kiszállt a befektetésből, a szálloda a szobáiban található festményeken és mozgalmi rézkarcokon kívül mindent eladott a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak 12 millió forintért. Az MFB kára becslések szerint 400 millió forint volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.