Privatizáció: jogunk van tisztán látni

–
2004. 08. 06. 16:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megszívlelendő és érdekes feladatokat vázol a jobboldal számára Hommer Tibor Kuponosok című, 2004. 07. 27-én megjelent írása. A szerző szerint éppen itt az ideje, hogy megismerje a közvélemény az elmúlt 15–18 év privatizációs történeteit, ki, mit, mennyiért és hogyan?
Amint a cikkből kiderül, a posztkommunista párt prominensei igencsak aktív részesei voltak az állami vagyon elherdálásának vagy még inkább az elvtársi körhöz juttatásának. Ne feledjük, ők voltak annak idején az „államosítás” zászlóvivői és – az orosz géppisztolyok hátterével – kíméletlen végrehajtói is. Semmi és senki nem állhatott ellent az „állam” vagyonéhségének: kezdve Weiss Manfréd több ezer embert foglalkoztató gyáraitól az öreg sarki borbély üzletéig minden kellett nekik, mindenre rátenyereltek. Az ideológiai maszlaggal beborított gazdasági átszervezés, „átstrukturálás” így tette tönkre a tisztes ipart, a polgári lét alapjait.
A piacon voltam ma reggel. Szeretek bóklászni az árusok között, ahol a friss kapor illata keveredik a sült pecsenye semmihez sem hasonlítható szagával. A nemesbödi tejes gazdát vártuk sorban állva, aki frissen fejt tejet, házi túrót, tejfölt, tojást hoz naponta a szombathelyi piacra.
Idős emberek voltak a várótársaim – mint kiderült, 33-34-ben születtek –, akik merengve emlékeztek azokra az időkre, amikor zsúfolásig volt egy-egy reggel a piac termelővel és vásárlóval egyaránt. Gyermekkori képek elevenedtek föl, a negyvenes évek, amikor még volt becsülete a tisztességnek, az adott szónak, a kéthavi munkának. Akkor is kapitalizmus volt – világosítanak fel – csak nem ez a kommunista fajta, ami most ránk telepedett. És ömlik a panasz, a felháborodás az előző napi „kék fény” tévéadása kapcsán. Milliárdok repkednek a román cukorban, uram – mondja egyikük –, én meg 48 ezerből élek másodmagammal. Milyen világ ez?
Tényleg milyen világ az, ahol a lakosoktól elrabolt vagyont most másoknak juttatják a rablók? Saját maguknak elsősorban és a hozzájuk közöl állókhoz. Hogy van ez, Göndör elvtárs? Milyen lufikról tetszik beszélni, amikor Orbán Viktor a rablóprivatizáció leállítását követeli? A követelés mögött 1,5 millió aláírás van – köztük az enyém is –, Göndör elvtárs! Azt javaslom Göndör elvtársnak, jól tenné, ha stílust váltana!
Mi nem felejtettük el, hogy a Fidesznek volt olyan ígérete, miszerint a privatizációs tevékenységet igen alaposan kivizsgálja és a csalafinta elvtársakat helyre pakolja. Most is ebben bízunk, ezért szavazunk oda.
Reméljük, Orbán Viktor nem felejtette ezt el! Ahogy Hommer Tibor is írta: nagy tartozást egyenlítene a politika. Jogunk van tisztán látni; hogyan alakult ki a XXI. század elejére ez az igazságtalan, szolidaritás nélküli hatalmi elit, és milyen gazdasági háttér tudja hatalomban tartani.
Szabó István
Szombathely

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.