Két korántsem tökéletes formában lévő csapat találkozott tegnap a negyeddöntőben, pedig a tavaly decemberi világbajnokságon a fináléban csapott össze a francia és a magyar válogatott. Azt már a mérkőzés előtt lehetett tudni, hogy a két vb-főszereplő közül az egyik csalódott lesz. Azzal mindenki tisztában volt, ahhoz, hogy ez ne a magyar együttes legyen, nem elég három jó teljesítmény, mint Ukrajna ellen – akkor sem volt elég, hiszen 23-22-es vereség lett a vége –, hanem egységes csapatra van szükség.
Francia vezetéssel kezdődött ugyan a mérkőzés, de gyorsan fordított a magyar válogatott, Görbicz Anita két pontosan lőtt hétméterese után már 2-1-re vezetett. Görbicz mellett a két átlövő, Radulovics Bojána és Ferling Bernadett is elkezdte szórni a gólokat, így még az is belefért, hogy az irányító a harmadik büntetőt elhibázta, a félidő közepén ennek ellenére 7-3-ra vezetett a válogatott. Kiválóan védekezett a csapat, s ettől a franciák teljesen elbizonytalanodtak, miközben a gyors visszazárással az indításaikat is sikerült megakadályozni. Ha mégis eljutottak a kapura lövésig, akkor ott volt Pálinger Katalin, aki ismét káprázatosan védett, az első félidőben a kapura menő labdák 57 százalékát hatástalanította. A hajrát 13-8-as vezetésnél kezdte a csapat, ám két figyelmetlenség elegendő volt, hogy a szünetre háromra csökkenjen az előny.
13-10-nél azonban még nem dőlt el semmi. Ugyan jól játszott az együttes, de Ukrajna ellen sem volt probléma az első félidőben, még nagyobb is volt az előny, néggyel vezetett a magyar válogatott, ám a második félidő rémálom volt.
A rémálom megismétlődött, s szinte kísértetiesen hasonlóan. Eladott labdákból rendszeresen indítottak a franciák, és néhány perc alatt 16-15-re fordítottak. Egyszer még sikerült talpra állni, határozottabb védekezés mellett Pálinger is tudott hárítani, s a szélről lőtt gólokkal ismét három találattal vezetett (20-17) a csapat. Az öröm azonban nem tarthatott sokáig.
Úgy hullámzott az együttes teljesítménye, ahogy Görbiczé. Ha az irányító elemében volt, pörgőn támadott a csapat, ha eladta a labdákat, akkor sorozatosan indulhattak a franciák. Mocsai Lajos szövetségi kapitány pedig a végsőkig kitartott a horvátországi világbajnokság legjobb irányítója mellett, annak ellenére is, hogy az elmúlt mérkőzéseken már látszott, Görbicz koránt sincs olyan formában, mint Zágrábban volt. A hajrában aztán öszszeomlott, előbb ziccert hibázott, majd háromszor is eladta a labdát, s ennyi sok volt, ezzel megpecsételődött a csapat sorsa. Három perccel a vége előtt 25-22-re elhúztak a franciák. Egy pillanatra még felcsillant az esély, Farkas gyors gólja után kettőre csökkent a hátrány, sőt másfél perccel a vége előtt ismét a magyar válogatott támadhatott. De a kapkodásból, fejetlenségből nem lett semmi. Maradt a
25-23-as vereség, és a szomorú búcsú az álmoktól, a csúcsra ismét nem érhet fel az együttes, csak az 5–8. helyért léphet pályára szombaton, és amit csak kevesen hittek volna, a férfiválogatott előrébb végezhet, hiszen ma 13.30-kor Horvátországgal már a döntőbe jutásért csatázik.
Negyeddöntők: Franciaország–Magyarország 25-23 (10-13). A legtöbb gólt szerzők: Lejeune 6/1, Cano és Tervel 5-5, Pecqueux Rolland 4, illetve Radulovics 6/1, Ferling 5, Görbicz 4/1, Lovász 3. Ukrajna–Spanyolország 25-23. A Dél-Korea–Brazília és a Dánia–Kína mérkőzés lapzártakor tartott.
Kapitányi szavak. Mocsai Lajos szövetségi kapitány nem gyakorolt önkritikát a kétségtelen hibák után: „Alaposan felkészültünk a mérkőzésre. A két csapat jól ismerte egymást, a felkészülés egyes szakaszaiban közösen készült. Tudtuk, a franciák fizikailag és mentálisan nagyon erős együttest alkotnak. A 28. percig remekül működött az a taktika, amit elterveztünk. Ezután olyan gólokat kaptunk, amiért nem dolgozott meg az ellenfél. Ötgólos vezetésünk gyorsan elfogyott. A folytatásban a franciák kemény védekezéssel kezdtek, a belső három emberünket, Ferlinget, Görbiczet és Radulovicsot lassan felőrölték. Cserékkel próbálkoztam, rövid időre vissza is vettük a vezetést. Később a védekezésben problémák adódtak, a franciák ezt jól kihasználták, és nyertek. A magyar kézilabda nagyon vékony jégen táncol, és már az is eredménynek számít, hogy legyen az olimpia, vb vagy Eb, eljut a legjobbak közé. Köszönjük a szurkolók biztatását.”
