Ön 36 évesen kapott kinevezést a Fővárosi Főügyészség élére. Volt már ilyen fiatal szakember ezen a poszton?
– Még nem láttam életkori statisztikát, de úgy tudom, hogy nem volt. Rendkívül nagy szakmai kihívás és megtisztelő is, hogy ilyen fiatalon elnyertem ezt a tisztséget.
– Ezt nevezik villámkarriernek?
– Ezt sokféleképpen meg lehet határozni, ugyanakkor kétségtelen: az életkornak vannak előnyei, de hátrányai is. Ha dinamikussá akarunk tenni egy szervezetet, s hatékonyan működtetni, akkor a fiatalságom biztos előnyt jelent. A hátrány abban mutatkozhat, hogy valószínűleg kevesebb élet- és szakmai tapasztalat, rutin lehet az ember háta mögött. Én tíz éve vagyok az ügyészi szervezetben, korábban vezetőként is dolgoztam, és bízom benne, hogy elég szakmai tapasztalatot gyűjtöttem össze a kihívások legyőzéséhez, amelyek alapján érvényesíthetem az életkorból fakadó előnyöket.
– Elsősorban a kiemelt ügyek osztálya vezetőjeként és Kulcsár Attila egyik kihallgatójaként lett ismert a közvélemény előtt. Ottani tapasztalataiból mit szeretne áthozni a főügyészség munkájába?
– Ott egy rendkívül ütőképes és emberileg is közösségként működő szervezeti egységet sikerült létrehoznom. Most ugyanazokat a szakmai és emberi alapelveket akarom érvényesíteni „nagyban”.
– Egyesek csak Polt Péter legfőbb ügyész bizalmasaként emlegetik. Mit gondol erről?
– Minden ügyészségi vezetőnek a legfőbb ügyész személyes támogatását is bírnia kell, hiszen ehhez kapcsolódik a kinevezése vagy felmentése is. Azt gondolom, hogy Polt Péter bizalmát az eddigi munkám alapozta meg. Egyéb kivételezés az ő részéről sem most, sem korábban nem volt.
– Milyen változtatásokat tervez a Fővárosi Főügyészségen?
– Az egész szervezet meghatározó elemeit át kell tekinteni annak érdekében, hogy megnézzük azokat a pontokat, ahol szakmailag változtatni kell a még nagyobb hatékonysághoz. Ez azt jelenti, hogy időszerűbb, szakmailag tökéletesebb, gyorsabb, pontosabb lesz az ügyészi szervezet legnagyobb apparátusa. Javaslataimat be fogom nyújtani a legfőbb ügyésznek, és az ő döntése után lehet érdemben foglalkozni a kérdéssel.
– A tervek egyben felfoghatók elődje kritikájaként?
– Semmiképpen sem. A Fővárosi Főügyészség működése kiegyenlített és hatékony volt Sódor István vezetése alatt is, ezt szeretném továbbfejleszteni. Úgy érzem, stratégiai változtatási javaslatommal még hatékonyabbá és ütőképesebbé tehető a munkánk.
– A sajtóval nem túl rózsás a viszonya. Nemrégiben éppen a Népszava ellen nyert pert.
– Ennek az előzménye, hogy egy valótlan tényállítást közölt az újság, azt közölték, hogy az egyik sajtónyilatkozatommal hozzájárultam Kulcsár Attila ausztriai szökéséhez. Elsőfokú pernyertességem után a Népszava fellebbezést nyújtott be, majd ezt vissza is vonták, így már jogerőre emelkedett az ítélet. Ami ebben számomra érdekes körülmény, hogy már régen lejárt a határidő, de a 300 ezer forintot az újság még mindig nem utalta át.
– Brókerügy. Jelenleg milyen fázisban van Kulcsár Attila kihallgatása?
– Részleteket nem tudok mondani, a kihallgatások jelenleg is rendszeresek, folyamatosan ellenőrizzük az elmondottakat, amiket beillesztünk az eddigi cselekménysorba. Értelemszerűen ezeken a beszélgetéseken kinevezésem óta nem vagyok jelen. Mivel nagyon összetett cselekménysorozatról van szó, a kihallgatások várhatóan az ősz előtt nem fejeződnek be.
– Milyen embernek ismerte meg az exbrókert?
– Erre sem tudok válaszolni. Természetesen van benyomásom, de ez nem tartozik a büntetőeljárás folyamatához. Nyilvánvalóan egy bíró sem nyilatkozik arról a személyről, akit esetleg elítél vagy felment. Ez nem erről szól, a vallomástételeken való jelenlétemmel a feladatom a tényállás teljes körű felderítése volt.
– Úgy tudjuk, a közeljövőben elkészül a tőkepiaci szakvélemény, amelynek egyik következménye lehet, hogy ismét a K&H Equities ügyfélköre kerül a kihallgatások középpontjába. Erre mikor kerül sor?
– Az említett szakvélemény várhatóan nyár végére elkészül. Az elemzés elsősorban az ügyben szereplő cégeket és pénzmozgásokat tartalmazza majd. Ez a további nyomozati cselekmények szempontjából fontos. Ezt követően lehetséges, hogy a már kihallgatott tanúkat, köztük a K&H Equities ügyfeleit ismét beidézzük.
– Önök mindig elmondják, hogy az ügyészség és a rendőrség viszonyát a törvény szabályozza, és nincs feszültség a két szerv között. Mit gondol, miért látják ezt sokan másként?
– Hogy egyesek ezt miért nem értik, nem tudom. Még egyszer le szeretném szögezni, a gyakorlatban nem észleltem olyat, hogy a rendőrség és az ügyészség viszonyában feszültség, ellentét vagy értetlenkedés lenne. Ha netán ilyen előfordulna, akkor azt a törvény egyértelműen szabályozza a szakmai alá- és fölérendeltségi viszony keretén belül. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk egy büntetőjogi kérdésben ellentétes álláspont van, akkor az ügyész szakmai álláspontja dönt. Ezt erősítik a jogszabályi változások, ugyanis korábban a törvények a nyomozásra helyezték a hangsúlyt, most viszont a bírósági tárgyalás van a középpontban. Ennek az a logikája, hogy az ügyész megalapozottan tudja a tárgyaláson képviselni a vádat. A feszültség kérdése valószínűleg azért visszatérő téma, mert a közéletben és a sajtóban még nem tudták értelmezni ezeket a változásokat.
– Korábban azt is említette, nagyobb hangsúlyt szeretne fordítani arra, hogy politikai nyomás még véletlenül se érvényesülhessen az ügyészség munkájában. Mit értett ez alatt?
– Vannak olyan kiemelt ügyeink, ahol közéleti szereplők, politikusok is érintettek valamilyen módon. Ezekben egyértelművé kell tenni mindenkinek, hogy az ügyészség szakmai alapon, a törvények betartásával hozza meg döntését. Minket nem motivál se pró, se kontra az, hogy adott ügyben közéleti személy, politikus vagy akár egyszerű állampolgár szerepel.
origo.hu
Megszólalt a rendőrség a halálra gázolt kétéves kislány ügyében
