Mintegy ötezren vettek részt a szeparatista megmozduláson. A nagygyűlést szervező egyesület, az Ijzerwake vezetője, Johan Wanslambrouck a Le Soir című belga napilap tegnapi beszámolója szerint első lépésként a Brüsszel környéki flamand és vallon területeket egységes közigazgatási körzetbe foglaló megállapodás felmondását sürgette. Egyúttal felszólította a flamand regionális kormányt, hogy szüntesse meg a Brüsszel környékére vonatkozó „nyelvi engedményeket”, azaz azt a rendszert, miszerint e régióban a flamand körzetekben is lehetővé teszik a francia nyelv használatát a közigazgatásban.
Belgiumot egy meglehetősen bonyolult szövetségi rendszer keretében három országrész alkotja. Az ország déli része, Vallónia (ahol a franciául beszélők vannak többségben), az északi Flandria (itt él az ország lakosságának többsége), valamint a Brüsszel régió. A főváros és közvetlen környéke azért kapott különleges státust, mert bár flamand területen található, lakosságának többsége franciául beszél.
Mivel Flandria mind gazdaságilag, mind demográfiailag megelőzte a másik két országrészt, a flamand lakosság egy része kényszernek érzi az „együttélést” a vallonokkal, és támogatná a régió elszakadását. Ezt a tömeghangulatot jelzi a szélsőjobboldali, radikálisan nacionalista Flamand Tömb (Vlaams Blok) folyamatos előretörése a választásokon. A legutóbbi, júniusi regionális voksoláson már Flandria második legerősebb pártjává váltak. Bár a többi flamand politikai erő egyelőre nem beszél elszakadásról, abban szinte mindegyik egyetért, hogy Flandriának, az ottani kormánynak és parlamentnek a lehető legtöbb jogkört át kellene vennie a központi kormányzattól.
Gyémánt Fürdőben
Úszómester mentette meg az elmerült vendég életét
