Az írók nagy gondja manapság, hogy kétségbeejtően megosztott világunkban hol jelentessék meg munkáikat anélkül, hogy pusztán a kiadó nevének hallatán a jobb- vagy baloldali jelzőt ne süssék rájuk, akár a billogot. A kétszázadik életévén is túljutott Országos Széchényi Könyvtárnak nincsenek efféle aggályai?
– A nemzeti könyvtárakra vonatkozó glasgow-i egyezmény értelmében, de saját hagyományait is tiszteletben tartva az Országos Széchényi Könyvtár mind politikai, mind vallási, mind etnikai és erkölcsi tekintetben őrzi elfogulatlanságát – mondja a főigazgató. – Kapcsolatrendszerét is ennek az elvnek megfelelően alakította ki a hazai és a külföldi kultúraközvetítő intézményekkel. A könyvkiadó vállalatokkal is. Jelenleg nemzeti könyvtárunk kilenc hazai kiadóval, az Argumentummal, a Balassival, a Felsőmagyarországgal, a Gondolattal, a Helikonnal, a Kossuthtal, az Osirisszel, Vincze László kiadójával, valamint a Pytheasszal áll összeköttetésben. Más-más feltételek szerint különböző sorozatokat adunk ki a közreműködésükkel.
– Melyik fél indítványozza az együttműködést? A könyvtár? A kiadó?
– Hol az egyik, hol a másik, de akárki teszi is meg az első lépést, az alapeszme mindig a nemzeti bibliotéka felől érkezik. A Helikon Kiadó új tulajdonosa például, aki a régi Helikon-hagyományokat szeretné feléleszteni, azzal az ötlettel keresett fel, hogy – az immár káprázatosan mindentudó technikai lehetőségekkel élve – támasszuk fel közösen az értékes hasonmás kiadványairól nevezetes Magyar Helikon sorozatot. Felvetését örömmel fogadta a nemzeti könyvtár, amelynek hasonló cél megvalósítására már volt szerződése az Alföldi Nyomda Rt.-vel és Hapák József műtárgyfotós cégével: társítsunk a kézi kötésű, kézi aranyozású, műkincs értékű hasonmás kiadványokhoz olyan csomagokat, amelyekben megtalálhatók a kutatók számára is elérhető, kevésbé költséges kivitelezésű hasonmások (a tudományos kísérőapparátus mindkét változatban ugyanaz kell hogy legyen), az eredeti mű képanyagából összeállított ikonográfiai albumok, CD-változatok vagy DVD-variánsok, plusz az internetes elérhetőség. A kincs értékű hasonmás ára körülbelül 2000 eurónak felel meg, a kevésbé igényes kivitelezésű, ám hiteles hasonmásé tizenöt–húszezer forint. A CD-változatot négyezer forint körüli áron lehet majd megvásárolni, az internet-hozzáférhetőség ingyenes. Első hallásra egyesek bizonyára megalomániával vádolják a kiadó és a könyvtár azon szakembereit, akik e sorozattervre igent mondtak. Azok is vagyunk, elismerem. A sorozat első darabja, az 1652-ből való Hírneves magyarok arcképcsarnoka törökverőkkel, országnagyokkal már megjelent, a második „csomag”, a magyarok történetét bemutató Képes Krónika a frankfurti könyvvásárra készül el. Ezt a Mátyás király könyvtárának tán legszebb darabjáról, a Philostratus-corvináról készített hasonmás kiadványok és digitális adathordozók követik. Ügyelünk rá, hogy a nemzeti könyvtár legértékesebb kincseit közreadó sorozatok – például az egy évvel ezelőtt a Kossuth Kiadóval közösen elindított Amor librorum és a Magyar Helikon mostani kiadványsora – ne keresztezzék egymást. A kiváló tudósokból, hiteles szakemberekből álló tanácsadó testület és szerkesztőbizottság pedig kezeskedik érte, hogy a magyar művelődéstörténet szempontjából legfontosabb művek kerüljenek fel a Magyar Helikon kiadványai közé.
– Egyértelmű, hogy mit nyer e nemes vállalkozáson a tudomány és az ismeretterjesztés: ki-ki kézbe veheti s közvetlen közelről tanulmányozhatja azokat a könyvészeti ritkaságokat, amelyeket eddig legfeljebb kiállításokon láthatott. De milyen hasznot húz e vállalkozásból az intézmény, amely voltaképpen legféltettebb kincseit sokszorosíttatja e sorozatok által?
– A nemzeti könyvtár első számú nyeresége az, hogy hasonmások készítésével megóvja állományának legbecsesebb darabjait a még a legóvatosabb használattal is együtt járó kockázatoktól. Azt a corvinát, graduálét, metszetgyűjteményt, amelyről minden tekintetben hiteles és igényes hasonmás készül, eztán nem kell kézbe adni, kutatója nem látja kárát, ha nem az eredeti példányt vizsgálja. A vállalkozásból származó anyagi haszonból a nemzeti könyvtár becses darabjainak restaurálását is elvégeztetheti, sőt talán gyűjteményének gyarapítására is futja belőle. Ez a második számú nyeresége intézményünknek. A harmadik, hogy azokról az értékeinkről, amelyekről eddig mindössze pár embernek volt tudomása, végre ország-világ értesülhet.
– A nemzet könyvtárának magának kell kigazdálkodnia a gyűjteménye gyarapítására szánt összeget?
– Ebben az esztendőben huszonötmillió forintra csökkentették azt az összeget, amit új beszerzésekre fordíthatunk. Ennél még egy magángyűjtő is több pénzt szokott fordítani gyűjteményének gyarapítására. Nekünk tehát nincs más lehetőségünk, mint megpróbálni kitágítani ezt az – aukciós árak ismeretében nyugodtan mondhatom – igen szűk pénzügyi keretet. Amikor az Amor librorum című sorozatunkat a Kossuth Kiadóval elindítottuk, azt nyilatkoztam a Magyar Nemzetnek, e vállalkozásából egy–másfél millió forintos nyereségre számít a nemzeti könyvtár. Ma már elmondható, jól kalkuláltunk. A Magyar Helikon kiadványai – az előzetes megrendelések alapján készülő, úgynevezett kincsképző hasonmásokkal számolva – föltehetőleg többet hoznak intézményünknek, talán öt–hat milliót.
– Mi történik, ha azelőtt bukkan fel az Országos Széchényi Könyvtár számára különösen fontos kincs valamelyik árverésen, mielőtt az üzlet beindul?
– Volt már ilyen eset: tizennégymillió forintra lett volna szükség, hogy az egyik aukción Vörösmarty Mihály Vén cigányának kéziratát megvehessük. A költő hagyatékát nemzeti könyvtárunk őrzi, itt lett volna a helye a híres vers ki tudja, honnan előkerült autográfiájának is. De nem tudtunk tizennégymilliót összeszedni, így azután egy magánszemély, ha jól emlékszem, egy mezőgazdasági vállalkozó vitte el Vörösmarty életművének zárókövét, a halála előtt nem sokkal írt Vén cigányt.
– Szeptember 1-jén, amikor a hosszú nyári szünet után ismét megnyitja kapuit olvasói előtt a kétszáz esztendősnél is öregebb könyvtár, derűre vagy borúra számítson az, aki termeibe lép?
– Derűre is, borúra is számíthatunk. Derűre, mert e napon nyílik meg intézményünk könyvesboltja. A nemzeti könyvtár valamennyi kiadványa s a piacon lévő tudományos publikációk nagy része is kapható lesz itt, azt hiszem, olvasóink örülni fognak neki. Üröm az örömben, hogy a központi támogatásunkból száznegyvenmillió forintot „csippentettek le”, most hozta a postás az értesítést e nem várt megvonásról. Ha a kulturális tárcánál fenntartóink végre is hajtják, amit most megígértek, a napi működésre sem lesz elegendő pénzünk, és legalább három hónapra be kell zárnunk az ország első könyvtárát.
Magyar Helikon
1. Hírneves magyarok arcképcsarnoka (Bécs, 1652)
A harmincéves háborút befejező béketárgyalások idejére áttekintést akartak adni a megbízható alattvalókról, ezért felkérték Elias Widemant, hogy a kor jelentős személyiségeinek arcképét metssze rézlapokra. E lapokból állították össze azt a háromkötetes kiadványt, amelynek utolsó kötete száz képen a XVII. századi magyar társadalom felső rétegét ábrázolja. Köztük van Zrínyi Miklós horvát bán, Csáky László országbíró s számos olyan alakja a magyar históriának, akikről Wideman ovális keretbe foglalat mellkép-kivágatain kívül nem maradt fenn semmiféle ábrázolás.
2. Képes Krónika
A Nagy Lajos uralkodása idején készült krónikakompozíció csonka szövegét őrző, gazdagon illusztrált kódex a középkori magyar történetírás és könyvművészet tán legbecsesebb darabja. Feltételezett szerkesztője Kálti Márk, aki Károly Róbert feleségének, Erzsébet királynénak volt az udvari papja, mielőtt a királyi levéltár őrének nevezték ki. A XX. század derekáig őt tartották a krónika szerzőjének. Azóta csak azt tudták a tudósok bizonyítani, hogy az egyik krónikakompozíció szerkesztője volt. A hasonmás kiadás kísérő kötetében a latin szöveg magyar és angol változatát is közreadják a hazai kutatások legkorszerűbb eredményeit összefoglaló elemzésekkel együtt.
3. Philostratus-corvina
Az Antonio Bonfini által latinra fordított, Firenzében festett kódex állítólag Mátyás király híres könyvtárának egyik legszebb dísze volt. Az antik hősök és filozófusok életrajzát tartalmazó műben egyesek a királynak a trónutódlásról szóló üzenetét is felfedezni vélték. Az egyik képen ugyanis Mátyás természetes fiának, Corvin Jánosnak az uralkodói erények birtokosaként való ábrázolására ismertek rá.
