Nemrég az osztrák kényszermunka és deportálás utáni kárpótlásra szóló jelentkezési határidőt ez év végéig meghosszabbította az osztrák törvény hazai végrehajtására jogosult Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök). Eközben a roma holokauszttal kapcsolatos Zala megyei visszaélések „megértek” a feltárásra: immár tizenhárom vádlottja van az osztrák megbékélési alap pénzeinek elérésére irányuló csalássorozatnak. Cigány kisebbségi képviselők és nem cigány polgármesterek is érintettek az ügyben, amint azt Pilger Csaba, a Zala megyei ügyészség szóvivője tegnap, nevek ismertetése nélkül felröppentette.
A Mazsök pályázati felhívásából idézzük: „… igazolni kell a kényszermunka tényét. Ez történhet… dokumentumokkal… vagy végső esetben tanúk által aláírt nyilatkozattal.” Nos, főleg az utóbbi bizonyult a csalási technika alapjának. Sok igénylő nem volt jogosult a kárpótlásra, mellettük hamisan tanúztak; olykor ügyvédi közreműködéssel vagy jutalékért vállaltak megalapozatlan tanúskodást. A cél az egyszeri, fejenkénti 7630 euró (1,4 millió forint) értékű összeg megkaparintása volt. Ősszel megkezdődnek a bírósági tárgyalások, de csak 2005-ben várható ítélet.
– Szeptembertől a roma holokauszt ügyében létesült vizsgálóbizottság folytatja munkáját – ígérte Farkas Flórián elnök, aki részleteket nem kívánt mondani, de hangoztatta: bízik abban, hogy minden „sejtelmes ügyre” fény derül. A Lungo Drom vezetője, fideszes honatya még annyit közölt: mivel kevés a túlélő, az volna helyes, ha a romák a parlament által megszabott kollektív kárpótlásban részesülhetnének.
A Mazsök irodavezetője, Vályi György megkeresésünkre azt állította, nincs felhatalmazása nyilatkozni, Suchman Tamás (MSZP), a közalapítvány felügyelőbizottságának elnöke pedig tegnap elérhetetlennek bizonyult.
origo.hu
Menekül a Tisza, tüntetik el a nyomokat, de már késő
