Közlekedéspolitikai és közgazdasági indoka volt az M5-ös autópálya továbbépítésének, de a kilencvenes évek elején a minisztérium lehetőségei szűkösek voltak, az állam csak kedvezőtlen feltételek mellett juthatott hitelhez. Az M5-ös beruházásra a munkahelyteremtések és az ország gazdasági felzárkózása miatt szükség volt – közölte tegnap az M5-ös ügyét vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi ülésén Schamschula György egykori közlekedési miniszter, aki 1994 májusában írta alá az alapszerződést az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-vel. A bizottság az M5-össel kapcsolatos visszaéléseket hivatott kivizsgálni. Mint ismert, idén márciusban a kormány az ország és az adófizetők szempontjából rendkívül előnytelen, hosszú távú szerződést kötött az AKA-val. Az M5-ösön bevezették a matricát, miután az állam negyvenszázalékos tulajdonrészt vásárolt 21 milliárd forintért, ezenkívül éves rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak a továbbépítésért és üzemeltetésért. Az adófizetők ily módon nemcsak a magas építési és üzemeltetési költségeket, hanem a társaság által elvárt nyereséget is fizetik, ráadásul az eddigi tulajdonosoknak semmilyen kockázatuk nincs az üzleten, a felelősség is az államé. Ugyan egyes vélemények szerint az alapszerződés létrehozóit terheli a legnagyobb felelősség, mindez csak az 1995 decemberében aláírt pénzügyi zárást követően lépett hatályba. Tavaly nyáron – meglehetősen vitatott módon – állami garanciával hozzájárultak a bankok a csőd szélén álló AKA refinanszírozásihitel-felvételéhez, az autópálya-társaság mégsem csökkentette a díjakat.
Fónagy János, az országgyűlési vizsgálóbizottság elnöke arról szólt: a magyar állam és a koncesszor között megkötött szerződés utóbbit kizárólagos előnyökhöz juttatta, míg a magyar fél mozgásterét behatárolta. Ennek megfelelően nem volt jogi lehetőség arra, hogy a szerződést felbontsák, egyedüli megoldásként a kivásárlás jöhetett volna szóba. A fideszes politikus a bizottsági ülést után közölte azt is: szerintük megengedhetetlen a gazdasági és közlekedési tárca részéről, hogy törvényi kötelezettségük ellenére még nem hozták nyilvánosságra az M5-ös részleges kivásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos dokumentumokat, amiket idén márciusban írtak alá a felek. Hozzátette: a tárca vezetője arra hivatkozik, hogy az anyagok egy része titkos. Ugyanakkor – mondta Fónagy – a tárcának ismertetnie kellene, hogy mire alapozták döntésüket, amikor az AKA tulajdonosaival megkötötték a szerződést a sztráda üzemeltetéséről és továbbépítéséről.
origo.hu
Selyemzsinórral ér fel a Tisza saját elemzőinek véleménye Kulja tévés (le)szerepléséről
