A jegybank monetáris politikáját, illetve a magas alapkamatot tették felelőssé a magyar gazdaság hitelességének romlásáért és az államadósság megnövekedett kamatterheiért a kormánypárti képviselők. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hároméves tevékenységéről szóló parlamenti beszámoló során Járai Zsigmond jegybankelnök hangsúlyozta: a jelenlegi magas alapkamat a piaci bizonytalanságot tükrözi, a tetemes kamatkiadások mögött pedig elsősorban nem a kamatszint, hanem hazánk államadósságának növekvő mértéke áll.
Járai emlékeztetett, hogy – szemben a 2001-ben kifizetett 714 milliárd forintos adósságszolgálattal – az idei törlesztési teher eléri a 900 milliárd forintot. – Az államadósság az utóbbi három évben 8 ezer milliárd forintról 12 ezer milliárd forintra nőtt, miközben az ország nettó devizaadóssága a bruttó hazai össztermék 15 százalékáról 25 százalékra emelkedett – jelentette ki a jegybankelnök, hozzátéve: az elmúlt időszakban követett gazdaságpolitika következményeként megugrott a fizetési mérleg hiánya, az MNB ellen megindított támadások pedig megrendítették a befektetők bizalmát.
*
A jegybank számításai szerint a pénzromlás üteme szinte kizárólag az év eleji adóemelések miatt gyorsult fel, így az idei infláció eléri a hét százalékot.
Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a fentiekre reagálva közölte: a piaci bizalom megrendülésében felvetődik a monetáris politika felelőssége is, amelynek szigora nem áll összhangban a költségvetés időközben megvalósított keresletmérséklő hatásával. Az államtitkár a kiugróan magas államháztartási hiánnyal kapcsolatban nemcsak a jegybank, de az Orbán-kormány felelősségét is firtatta, hangsúlyozva: 2002-ben jelentősen növelte a deficitet, hogy a leköszönő kabinet 900 milliárd forintot „máshol” számolt el.
Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke cáfolta és visszafelé mutogatásnak nevezte Veres állítását. A volt pénzügyminiszter leszögezte: a kormányváltáskor az államháztartás tényleges helyzetét nemcsak a Fidesz, hanem a pénzügyi tárca szakapparátusa is kiszámolta, ez pedig mindössze 171 milliárd forintos többlethiányt mutatott. Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas jegybanki kamat nem ok, hanem következmény: az új kormány kiköltekezése 13 éves rekordot döntő államháztartási hiányt eredményezett, amelyre a jegybank nem adhatott más választ, hiszen a megrendült bizalom miatt az államadósságot finanszírozó külföldi befektetők államkötvény-eladásba kezdtek.
Ahogyan arról lapunk korábban beszámolt, augusztusban taktikát váltott az MNB döntéseihez való viszonyában a szocialista párt és a kormányzat: az új stratégia a jegybank rendszeres bírálatát fogalmazta meg. Mint ismert, a jegybank elnökét utoljára januárban támadták a szocialisták, amikor is Újhelyi István lemondásra szólította fel Járait. Akkori indoklásuk szerint a jegybankelnöknek László Csaba felmentett pénzügyminiszternél sokkal nagyobb és negatívabb szerepe volt a magyar gazdaság problémáinak kialakulásában.
Hazai és külföldi elemzők a jegybank elleni támadásokkal kapcsolatban egyaránt úgy vélekednek, hogy azok kifejezetten károsak a magyar gazdaságnak, mert elbizonytalanítják a befektetőket a hazai gazdaságpolitika iránt. A Financial Times az MNB elleni év eleji kirohanásokról azt írta: a kormányzati tényezők egymásnak ellentmondó nyilatkozatai a magyar valuta sérülékenységét eredményezték, amely révén a befektetők elbizonytalanodtak, a nyerészkedni kívánó spekulatív törekvések pedig előtérbe kerültek.
n
A költségvetési tervezés megalapozottsága nem volt teljes, a tervszámok nem álltak összhangban sem a prognosztizálható reálfolyamatokkal, sem pedig a valós finanszírozási igényekkel – jelentette ki Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a 2003. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában. Az ÁSZ megítélése szerint nem lehet eltekinteni a pótköltségvetési törvényjavaslatra vonatkozó előírás módosításától, mivel az érvényes szabályozás garantáltan mentesíti a mindenkori kormányt a pótköltségvetés készítésének kötelezettsége alól, így végső soron korlátozza az Országgyűlést jogának gyakorlásában.
Elégedettek a szocialisták. Az adó- és költségvetési törvényjavaslatokkal kapcsolatban az MSZP-frakció által a nyár elején kitűzött célok, ha nem is mindenben, de teljesültek – jelentette ki Lendvai Ildikó, a párt frakcióvezetője, aki szerint a szocialista képviselőcsoport a jövő évi adórendszer kialakításában három célt tűzött ki: a munkahelyteremtés ösztönzését, a gazdaság versenyképességének biztosítását az uniós piacon, s az igazságosabb közteherviselést. Katona Béla frakcióvezető-helyettes közölte: kiemelt helyen szerepel az otthonteremtési támogatás, így terveik szerint használt lakás vásárlása esetén a felvehető kedvezményes hitel felső határát ötmillióról hétmillióra emelnék.
