Feslett fehérszemély volt ifjúkorában a falu névadója, az Egyiptomi Mária, aki – így a keresztény lexikonok – szülei házát süldő lányként odahagyva a késő ókori Alexandriában tizenöt éven át kicsapongásokba merült. Majd a Jordánhoz zarándokolt, és kegyes életre tért. Hogyan lett hazánk legrégebbi, majdnem ép kápolnájának – no meg a falunak – védőszentje, nem tudjuk.
Időszámításunk szerint 751-ben egyesült az afrigidák két ága, a kazár és a khorezmi ág. Ekkor alakult meg az a hatalmas birodalom, amely a Duna-deltától az Aral-tóig terjedt. Ennek az egyesülésnek fontos dokumentuma az úgynevezett Notitia Episcopatum. Ez a VIII. századi írás keresztény püspökségek jegyzékét tartalmazza. A kazár keresztény egyház ez idő tájt önálló metropoliát alkotott. Központja a Krím félszigeten, Doroszban volt, és hét püspökséget foglalt magába. A XI. század elején Al-Biruni jakobitáknak mondja őket. Hogy eleink három vagy háromszáz évig éltek kazár függésben, azon lehet vitatkozni, annyi azonban kétségtelen, hogy volt alkalmuk megismerni a kazár kereszténységet meg azt a hatalomgyakorlást s vallási türelmet, amit a zsidózó kazár vezetés tanúsított a keresztény vallás iránt. Tegyük hozzá, hogy az iszlám iránt is. A VI. században elkülönült, Baradai Jakab szír barát kiszakította felekezetnek különösen tisztelt szentje Egyiptomi Mária, és talán már az előző hazá(k)ban úgy osztották a gyepek és ónádasok népének a – korhűn szólva – milosztot, hogy az asszonyiságában fickándozó pogány anyaistennőt az ifjontan pajkos egyiptomi vászoncseléd köntösébe bújtatták.
A tarnaszentmáriai templom analógiáit örmény földön és a kaukázus előterében lehet fellelni. Emelt, háromkaréjos szentélye alkalmatlan római keresztény szertartás celebrálására. Azaz a két oldalkaréja használhatatlan. Nem úgy a szír nesztoriánus vagy jakobita szertartás rendjében. Ott a két oldalkaréjból egymásnak felelgetnek a misét bemutatók.
Az előbbiek ismeretében értelmetlen ezt a csodát a nyugati keresztény térítéssel összefüggésbe hozni. A templom a honfoglalókkal – no jó, utánuk – jött mesterek alkotása, amit meglehet (egyik) hitvese szavára és saját dicsőségére építtetett valamelyik, X. század eleji (!) nagyfejedelmünk. Ahogy most már tudjuk, a nagyfejedelmi székhely először a Bodrogközben rendezkedett be, s onnan araszolt nyugat felé, megállva a Tarnánál is. Itt, ebben a templomban fogadhatta nagyfejedelmünk 920 táján I. Henrik király követeit, és talán itt fogadott velük kilencéves fegyvernyugvást. Ez a műhely tarthatott Henrik követeivel, és építtette meg a quedlinburgi székesegyház altemplomát.
A tarnaszentmáriai templom altemplomában mai mértékkel szólva öt méter mély, padmalyos aknasírt építettek. E sokszor bolygatott hypogeum példái is a Kaukázus irányába, sőt azon túl, a szír sivatag romvárosai felé mutatnak, ahol az arab hódítás előtt népes jakobita gyülekezetek gyakorolták monofizita, zsinatok kiátkozta hitüket. Ez volt az a kereszténység, amelyről Sarolt nagyfejedelem asszony idején úgy tudósítanak a nálunk megfordult nyugati térítők, hogy rosszabb volt a pogányságnál. Sajátságos, hogy történettudatunk formálói jobban hisznek az (idegen nyelveken) írott szavaknak, mint a faragott köveknek. Holott azok manipulálhatatlanok. Bizonyítják, hogy a nyugati térítés előtt nagyjából egy évszázaddal volt népünknek keresztény hányada, volt építészeti kultúrája és szerkesztéshez – ha úgy tetszik, geometriához – értő építőműhelye.
Madarász Henrik megbecsülte őket. Mi nem annyira. Ma is könnyedén elhisszük azt, hogy az Etelköz kulturális sivatag volt, sámánok mellett élték eleink a lelki életüket, és két követ egymásra tenni nem tudtak. Pedig Tarnaszentmárián ott van az eleven cáfolat.
Tessék rácsodálkozni.
Kállai Géza
Ami igaz: Tarnaszentmária templomának alaprajza, szerkezete és néhány kőfaragványa egyező vonásokat mutat kaukázusi rokon emlékekkel, hasonlóan néhány korabeli és későbbi hazai és délnyugat-európai templomhoz. Ami kérdés: miért nem datálta a Tarnaszentmáriát ásató tudós régész, sem más építészettörténetünkben a 970-es éveknél korábbra egyetlen, az Árpádokhoz köthető építkezésünket? Ami tévedés: I. Henrik nemhogy velünk építtette volna a quedlinburgi székesegyház altemplomát, de – ismert történeti források szerint – éppen ellenünk emeltette az ottani várat 922-ben.
Eddig még nem dőlt meg az a történelmi axióma, hogy a kereszténységet a magyarok vették át, mondjuk úgy, Európától, és nem pedig fordítva történt.
Ukrajna
Von der Leyen: Slava Ukraini
