Nem véletlen, hogy a kettes metró frissen felújított Blaha Lujza téri megállójához szervezte tegnap tüntetését a megalakulása előtt álló Tegyünk a Világunkért! – Anyák Szövetsége (TAVASZ) és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége. Itt ugyanis a munkák végeztével minden maradt a régiben. Se lift, se rámpa. Kismamák és kerekes székesek ezrei szenvedik meg nap mint nap a lépcsőjárás kálváriáját.
– Nem csak a mozgásukban korlátozottak és családtagjaik, azaz körülbelül kétmillió honfitársunk érintett ebben az ügyben – mondta a demonstráció fő szervezője, Bajó Csilla Virág. – Rajtuk kívül a kisgyermekesekről, a babakocsival közlekedőkről, valamint az idősekről, a szív- és tüdőbetegekről, továbbá más egészségügyi gonddal küszködő emberekről is gondoskodnia kellene az államnak.
Bár azt tervezték a tüntetők, hogy petíciójukat átadják Demszky Gábornak, a főpolgármester azonban nem jelent meg a helyszínen. Budapest első embere épp előző nap nyilatkozta nagyvonalúan, hogy 2007-re a kettes metró valamennyi állomása akadálymentes lesz. Lapunk megkérdezte a Blahán tüntetők között álldogáló Aba Botondot, a BKV Rt. vezérigazgatóját, miért nem építették olyanra a metróállomást, amilyennek a törvény alapján lennie kéne.
– A felújításról szóló döntést 2003-ban hozta a közgyűlés, abban azonban nem szavaztak meg annyi pénzt, hogy liftet vagy rámpát építtethessünk. A tervek készen vannak, és ha azokat elfogadják, 2007-re valóban akadálymentesítjük ezt a vonalat. A hármas metró állomásainak átépítését 2010-re tervezzük, de hangsúlyozom, erre egyelőre nincs anyagi fedezet. Ennél kényesebb a földalatti vasút kérdése, mert ott műemlékvédelmi szempontokat is figyelembe kell vennie a döntéshozóknak.
A közlekedési vállalat vezérigazgatója azt is elmondta, hogy csak a metró területe tartozik hozzájuk, az aluljárószinten az önkormányzatoknak kellene megoldania rászorulók könnyebb közlekedését.
Épp a múlt héten kezdett vizsgálatba az Országos Egészségfejlesztési Intézet, amely elsősorban a középületek és a munkahelyek akadálymentességének egészséghatását elemzi. Miként Kanyik Csaba, az intézet monitorozási osztályának munkatársa a Magyar Nemzetnek elmondta: lezárult az országos fogyatékosügyi program első szakasza, és már most látható, hogy rengeteg a lemaradás. Például törvényi előírás, hogy a közintézmények felújításakor a költségek két százalékát kellene akadálymentesítésre fordítani. Ezt semmisíti meg a Pénzügyminisztérium takarékossági intézkedése, amely elveszi a közintézményektől a felújításra szánt pénzt. Így a két százalék pontosan egyenlő a rendelkezésre álló összeggel, azaz nulla.
– Fontos volna – tette hozzá Kanyik Csaba –, hogy a most készülő Nemzeti fejlesztési tervbe is belevegyék az akadálymentesítést, mert ha ez kimarad, akkor az EU sem támogatja a kiadásokat. Ez esetben mindent az állami költségvetésből kellene finanszíroznia a kormánynak, amely tudottan a takarékosság híve, és nem valószínű, hogy a mozgáskorlátozottak ügye az első, amit meg szeretne oldani. A törvény viszont törvény, és ha a határidő jövő januárban életbe lép, akkor perek ezreit indíthatnák a közintézmények ellen.
– Nem akarjuk megbénítani a törvénykezést – közölte lapunkkal némiképp ironikusan Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke. – Azért tüntetünk, hogy felhívjuk magunkra a döntéshozók figyelmét, és hogy a kormány ne tolhassa ki a határidőt 2008-ra vagy akár 2009-re, és a most épülő közintézményekre már ne adhassanak ki olyan engedélyeket, amelyek nem írják elő az akadálymentesítést. Ami nemcsak a bejutást jelenti, hanem azt is, hogy a kerekes székes vagy a kismama el tudjon menni például a mellékhelyiségbe, vagy adott esetben munkát vállalhasson az épületben.
Miként megtudtuk, a Fővárosi Közgyűlés döntés előtt véleményezteti a metróépítés terveit a tervtanáccsal. A testület egyik tagja, Eltér István lapunknak úgy nyilatkozott: az ezután elkészülő építményekben már az elvárások szerint oldják meg az akadálymentességet. Mivel a régieket nem erre tervezték, meg kell gondolni, hogy megéri-e az átalakítás a ráfordított költségeket. Azzal is tisztában vannak, hogy gyakran nem ésszerű, hanem politikai döntések születnek, a törvényt ezzel együtt lehetetlen végrehajtani.
részlet a budapesti akadálymentesítés helyzetéről
Akadálymentes Részben Nem Összesen
akadálymentes akadálymentes
Bankok 13 40 11 64
Üzletek 23 14 2 39
Egészségügyi intézmények 6 5 33 44
Éttermek 24 32 238 294
Gyógyászatisegédeszköz-üzletek 2 3 0 5
Gyógyszertárak 6 22 12 40
Pályaudvarok, repülőtér 2 2 1 5
forrás: motiváció alapítvány
