Tíz éve az Új Magyarország című egykori napilap publikálta a Mazsihisz ama közleményét, amely Mónus Áron egy korabeli Nap TV-s nyilatkozata ellen tiltakozott. A Mazsihisz megítélése szerint „kimeríti a közösség elleni uszítás fogalmát” Mónus arra vonatkozó elmélete, hogy a vészkorszakot, a „kis zsidók elpusztítását” a gazdag, szabadkőműves zsidók idézték elő. Ezt annak kapcsán nyilatkozta Mónus Áron, hogy azelőtt nem sokkal Horn Gyula miniszterelnök „történelmi bocsánatkérést” tett a Zsidó Világkongresszus magyarországi képviselőjének, Keller Lászlónak írott levelében a hazai 600 ezer holokausztáldozat miatt. Az 1999. márciusi másodfokú, jogerős ítéletben szerepel, hogy a Mazsihisznak és Zoltainak a napi sajtóban kell elnézést kérnie azért a jogsértésért, hogy közösség elleni uszítással vádolta meg Mónus Áront.
Zoltai Gusztáv lapunknak azt nyilatkozta, tőle, akinek egész családját kiirtották, nem várhatják el, hogy a Mónussal kapcsolatos véleményét visszavonja, szembefordulva a mártírokkal. – Nem lesz bocsánatkérés – szögezte le a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, abban is biztos lévén, hogy nehéz lesz őt megbüntetni, mivel nincs vagyona, lánya lakásában él. Hozzátette, ha a hazai jogi lehetőségek bezárulnának, minden lehetséges nemzetközi fórumon fellépne igazáért. Egri Oszkár, a Mazsihisz ügyvédje úgy vélekedett: különös, hogy Mónus most áll elő a végrehajtási akcióval, így olybá tűnik, mintha a Mazsihisznak a bocsánatkéréssel igazolnia kellene Mónus azóta virágzóvá vált zsidóellenes könyvkiadását.
Zoltai Gusztáv még nem kapott végrehajtói felszólítást. Úgy tudjuk, Mónus Áron 90 ezer forintot is be szeretne hajtatni Zoltain; ez állítólag a végrehajtás megindításához szükséges összeg, amelyet a felperesnek kellett megelőlegeznie.
Szkinhedper első fokon. Hat vádlott közül hármat bizonyítottság hiányában felmentett, hármat pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság az 1999-ben kezdődött szkinhedperben. A budai Várból való, az 1945-ös ostrom idején történt kitörésről megemlékező zenészeket közösség elleni izgatással vádolták. Ügyvédjük, Grespik László azzal érvelt, hogy ők hazaszerető emberek, akik magyar katonákat gyászoltak, ezért pedig dicséret járna.
