Budapest lazít az amerikai kötődésen?

Az Egyesült Államok is tájékoztatást kért a napokban Budapesttől, valóban módosult-e Magyarország álláspontja a transzatlanti viszonyokat illetően. Washington azt követően kereste fel kérdéseivel a magyar Külügyminisztériumot, hogy Kovács László nemrég kifejtette, az Európai Uniónak arra kellene ösztönöznie az Egyesült Államokat, újítsa meg közel-keleti béke-erőfeszítéseit, és enyhítsen Izrael-barát álláspontján.
A külkapcsolatokat érintő kérdések szeptember elején az uniós külügyminiszterek maastrichti informális találkozóján merültek fel, amelyekről a külügyminiszter budapesti tájékoztatóján is beszámolt. Kovács akkoriban úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államokra a nagyobb aktivitás és kiegyensúlyozottság, Izraelre a nemzetközi jogok tiszteletben tartása, a palesztinokra pedig a reformok megtétele és a terror megállítása érdekében kell nyomást gyakorolni.
A magyar külpolitikában megfigyelhető esetleges hangsúlyeltolódásról szólva Polgár Viktor, a nemrég kinevezett külügyi szóvivő lapunknak leszögezte: a magyar álláspont semmit nem változott, s erről biztosították az amerikai felet is. A szóvivő hozzátette: a külügyminiszterek értékelése szerint az Egyesült Államok Közel-Kelet-politikája az elnökválasztás hatására gyengült, noha – mint abban egyetértettek – Washington szerepvállalása nélkülözhetetlen a rendezési folyamatokban. Éppen ezért, tették hozzá, az Európai Uniónak kellene ellensúlyoznia az amerikai „megtorpanást”. Az ügy súlyát jól jelzi, hogy az Európai Bizottság energetikai biztosi posztját novemberben elfoglaló Kovács Washingtonnak címzett szavait a Jerusalem Post című izraeli lap is kiemelte. Polgár Viktor kérdésünkre tagadta azt, hogy a Washingtont bíráló megnyilatkozások összefüggésben állnának Kovács László uniós karrierjével.
Hazai és nemzetközi megfigyelők mindazonáltal úgy vélik, Magyarország idővel lazíthat az amerikai kötődéseken, s a hangsúlyt mindinkább az Európai Unióval való együttműködésre helyezheti. Az Izraellel kapcsolatos – s immár a nem mindenáron Washingtont támogató politikára utaló – kijelentések akár ennek a folyamatnak a kezdetét is jelezhetik. A transzatlanti viszony szempontjából ugyancsak rendkívül fontos iraki szerepvállalásról egyelőre csak annyit tudni, Magyarország a parlament által adott mandátum lejártáig fönntartja a 300 fős katonai egység jelenlétét. Az esetleges hosszabbításról szóló, még az ősszel várható döntés előtt azonban az elemzők egy része úgy véli, a korábbi, erre irányuló kijelentések ellenére a küldetés meghoszszabbítása korántsem biztos. Érdekesség, hogy a minap már maga Kovács László is felvetette, hogy a szerepvállalás az idén akár a végéhez is érhet. „Ha a kormány úgy ítéli meg, hogy indokolt a mandátum meghosszabbítása, a parlamenthez fordul, ha pedig úgy ítéli meg, hogy nem indokolt, akkor hazajönnek a magyar katonák” – fogalmazott.