Hidegháborús előszelet érez a Nyezaviszimaja Gazeta a Vlagyimir Putyin állam-központosító reformterveit érő nyugati bírálatok kemény moszkvai elutasításában. Az ellenzéki hangvételű lap szerint az orosz külügyminisztérium mostantól a „stratégiai partnerekhez” fűződő kapcsolatok nyilvános tisztázását részesíti előnyben. Ezt az elemzés abból a stílusból vonta le, ahogyan Szergej Lavrov külügyminiszter „helyére tette” amerikai kollégája, Colin Powell aggodalmát a demokratikus reformoktól való esetleges orosz visszalépés miatt. Több szakértő meglehetősen paradoxnak érzi azt is, hogy éppen Bush elnök adott hangot aggodalmának Putyin politikai reformtervei miatt – mondván, azok valójában az elnöki hatalmat növelnék a képviseleti demokrácia rovására –, hiszen az orosz elnök legfeljebb lemásolta Washington szeptember 11. utáni lépéseit. Igaz, teszik hozzá, a demokrácia állapotát nézve Amerikában finoman szólva is más volt a kindulópont. A liberális Kommerszant szerint ugyanakkor Gerhard Schröder német kancellárra, Jacques Chirac francia elnökre, és részben Bushra utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kreml új politikája egyes nyugati politikusok székébe kerülhet.
Oroszország kérdésében az Európai Unió megosztott, s nincs átgondolt stratégiája – állapítja meg az International Herald Tribune. Míg a nagy államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország a legújabb moszkvai bejelentések kapcsán is visszafogottak, és azt hangoztatják, hogy részletesebben át kell tanulmányozni a reformterveket, Berlin pedig megértően az észak-kaukázusi fejleményekkel magyarázza azokat, addig az új tagországok, valamint az írek, a hollandok és a skandinávok a szabadságjogok visszafogását, a szovjet rendszerre emlékeztető központosítást bírálják.
Újabb vizsgálóbizottság Beszlanról. Az orosz alsóház vizsgálóbizottságot hoz létre a beszlani tragédia ügyében – jelentette be Borisz Grizlov, a duma elnöke, szorgalmazva a felsőház tagjainak bevonását is. Putyin elnök eddig csak felsőházi vizsgálóbizottság alakítását engedélyezte. Az alsóház egyébként napirendjére tűzi a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét is terroristák esetében. A Russzkij Kurjer lap egyébként tudni véli, hogy a Kreml elégedetlen Grizlovval a dumának a beszlani válság alatti tétlensége miatt, s a mendemondák szerint a házelnök akár távozásra is kényszerülhet. (MTI)
