Csőbe kerül a „zöld” gáz

A jövőben biogázzal is fűthetjük a lakásunkat – tudtuk meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) illetékesétől. A tárca – egyéb változások mellett – egy olyan passzust készít a gáztörvényhez, amely kimondja: ha a természetbarát módon előállított fűtőanyag megfelel a szabványoknak, az bekerülhet a földgázellátó rendszerbe, magyarán a tárolókba és a vezetékekbe. A fogyasztó nem veszi észre, ha földgáz helyett biogázzal melegíti a szobát vagy a levest.

Tőlünk nyugatra évtizedek óta használják a biogázt – mi még csak most kezdünk ismerkedni e szóval. A döntően állati eredetű trágya és egyéb szerves hulladék energetikai célú feldolgozására Ausztriában már a múlt század hetvenes éveiben üzemeket építettek, ezek száma a Magyar Biogáz Egyesület honlapján található adatok tanúsága szerint 2001-re már meghaladta a nyolcvanat. Magyarország elvileg nagy kapacitásokkal rendelkezik ezen a téren, becslések szerint a jelenlegi alapanyag-mennyiségből hazánk energiafelhasználásának akár tíz százalékát is fedezhetnénk biogázzal, ám az előállító üzemek száma elenyésző: jelen pillanatban néhány szennyvíztisztítóban és Nyírbátorban működik ilyen telep. Az ágazat fellendülését segítheti az a törvénymódosítás, amelyen a GKM dolgozik.
– A várhatóan még az ősszel elkészülő új szabályozás lehetővé teszi majd, hogy az előírásoknak megfelelő biogáz bekerüljön a földgázvezeték-hálózatba – ismertette az elképzelést Bárándy Tamás, a tárca munkatársa. A szakember utalt rá: a megújuló energiaforrások részarányának növelése szempontjából hazánk talán ezen a területen rendelkezik a legtöbb lehetőséggel. Ennek ellenére ma még nem tudni, mekkora szerepe lesz a biogáznak az ország energiaellátásában, mert erre vonatkozó becslések nincsenek.
Kovács Kornél, a szegedi egyetem biotechnológiát oktató tanára és a Magyar Biogáz Egyesület vezetője szerint a fejlődés csaknem a nulláról kell hogy meginduljon, de a kezdő bázis erős. – Leghatékonyabban a sertéstrágyából lehet biogázt előállítani, de jó a csirke- vagy a szarvasmarha-ürülék, a kommunális szennyvíz vagy bármilyen szerves hulladék. Nyugat-Európában léteznek külön erre a célra telepített energiaültetvények is. Ausztriában egy gyorsan növő fűfélét, Németországban sűrűn ültetett kukoricát termesztenek energetikai felhasználásra, de erre a célra legjobban a magas cukor-, illetve keményítőtartalmú növények használhatók – mondta. A profeszszor reméli, hogy az elkövetkező tíz-tizenkét évben az unió környezetvédelmi előírásainak, élelmiszer-termelési kvótarendszerének, illetve a szén-dioxid-kibocsátás globális visszafogásáról határozó kiotói egyezménynek köszönhetően, jó törvényi háttérrel Magyarországon is végbemehet egy olyan fejlődés, amilyen például Németország vagy Ausztria energiagazdálkodásának kizöldülését eredményezte az elmúlt időszakban. Véleménye szerint egyelőre még az unió régi tagországaiban sem szokásos, hogy a biogáztelepeket a földgázhálózatra csatlakoztassák – inkább áramtermelésre használják a szerves alapú energiát –, pedig a vezetékbe való betáplálás technikailag nem jelent problémát. – Mindössze vízteleníteni kell a biogázt ahhoz, hogy megfeleljen a vezetékes földgáztól megkövetelt szabványoknak – mondta Kovács Kornél.
Ahhoz, hogy az ellátórendszerhez való csatlakozás lehetősége valóban lökést adjon a hazai biogáziparnak, szakértők szerint sokkal határozottabbá kell tenni a környezetbarát módon megtermelt energia kötelező átvételi rendszerét. Nyugat-Európában törvény írja elő, hogy bizonyos mennyiség fölött a környezetbarát módon megtermelt áramot kötelező átvenni, méghozzá megszabott, magas áron, nálunk hasonlót csupán egy bizonytalan miniszteri rendelet mond ki, jóval alacsonyabb áron. A beruházóknak abban is biztosnak kell lenniük, hogy a szabályozás hosszú időn át változatlan marad, hiszen az alternatív energiát előállító üzemek építési költsége nagyon magas.
Illés Zoltán fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagja kérdésünkre támogatandó ötletnek tartotta a GKM törvénymódosító szándékát, ugyanakkor fenntartásait is hangoztatta. – Sajnálatos, hogy tudomásom szerint az előkészítésből kihagyták a zöldszervezeteket és a szakmát – jelentette ki. A politikus úgy véli: ahhoz, hogy a biogázprojekt komolyan beinduljon, s hazánk energetikai ellátásában az alternatív módon termelt energiahordozók érezhető szerephez jussanak, alapvető szemléletváltásra is szükség van. El kellene indítani például a szerves hulladékok lakossági gyűjtését, ez Budapesten lehetne a leghatékonyabb.