A jelenlegi helyzet azért állhatott elő, mert bár a pályázatokat már január elején kiírták, a kormány csak április közepe-vége felé továbbította Brüsszelbe azt a jogszabály-notifikációs kérelmet, amelyet az uniónak jóvá kell hagynia, s amely alapján hazánk kötelezettségeket vállalhat. A közösség jóváhagyása azért szükséges, mert a pályázaton elnyerhető összegek 75 százaléka uniós pénz, 25 százaléka nemzeti önrész.
A kifizetések elhúzódása komoly károkat okoz az amúgy sem túlságosan jó körülmények között tevékenykedő kutató-fejlesztő cégeknek, hiszen a pályázati anyagok megírása nem elhanyagolható költségeket jelent. Egyébként a Gazdasági versenyképesség operatív programon (GVOP) belül három területen írtak ki pályázatot: egyrészt az alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek támogatására, másrészt a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és a kooperáció feltételeinek javítására, harmadrészt a vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítésére. Az egyes intézkedésekre hároméves kereteket állapítottak meg: az elsőre és a másodikra – amely alá két téma tartozik – 15,3, illetve 11,4 milliárd forintot, míg a harmadik témakörre – amelyet három intézkedésre bontottak – 7,7 milliárdot különítettek el. Ezen öszszegekből a tervek szerint 325 pályázat kívántak támogatni. A kiírt pályázatokra együttvéve 1129 pályázat érkezett, 46 milliárd forint értékben. Az első intézkedésre 545 pályázatban 30,5 milliárdot igényeltek, a második témakörre 424 pályázat érkezett be 11,6 milliárdra, a harmadikra pedig 160 pályázat, 3,6 milliárdos értékben.
A pályázatokat bíráló bizottság már augusztusban elbírálta a második két fejezetet, s jelenleg az első fejezetre beérkezett pályázatok értékelése folyik, ám ez esetben nem kizárt az ügymenet komótosabb folyása, tekintve, hogy a pályázatok végleges elfogadásával meg kell várni az uniós jogszabály notifikációját. Lapunk megkeresésére Novák Csaba, a GVOP főosztályvezetője elmondta: igaz, hogy a kooperatív kutatási pályázatokat még nem bírálták el, de már lezajlott a másik két témakör elbírálása, s e pályázatok már csak jóváhagyásra várnak, ami csak akkor születhet meg, ha megérkezik az unió törvényi jóváhagyása. A pályázatokat elbíráló bizottság a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek pályázati körében 238 pályázatot támogatott 6,839 milliárd forint összegben, a vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítésére pedig 76 pályázat esetében javasolta azok elfogadását, 2,023 milliárd forint értékben. Azonban mint lapunk megtudta, hiába történt meg a pályázatok elbírálása, a nyertes pályázók mind a mai napig nem jutottak az elnyert összegekhez.
Mint korábban megírtuk, a Nemzeti fejlesztési terv több ponton is prioritást élvező területként foglalkozik a kutatás-fejlesztéssel, s Medgyessy Péter is személyes ígéretet tett arra, hogy növelik e terület támogatását, a Draskovics-csomag mégis komoly elvonásokkal sújtotta a szakmát. Akkor rámutattunk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működtetésére és a központilag kezelt feladatokra 2003-ban az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetésben 36,5 milliárd forinttal számolhatott. A jóváhagyott költségvetési támogatás egyrészt a kabinet által elrendelt intézkedésekkel, másrészt a jogszabályi változásokkal összefüggésben 33,7 milliárd forintra módosult, ami 7,6 százalékos csökkenést jelentett. Az MTA a 2004-es büdzséjavaslatát tavaly 40,6 milliárd forintos költségvetési támogatással nyújtotta be a Pénzügyminisztériumnak. Ettől függetlenül a kormány az Országgyűlés részére már csak 37,4 milliárd forint összegű javaslatot nyújtott be az MTA részére, ami a képviselői indítványok alapján tovább csökkent, s végül csupán 36,5 milliárd forintot szavazott meg a parlament. Ráadásul ez a támogatási keret az idén már az első negyedévben további 2,5 milliárd forinttal fogyatkozott a két bejelentett Draskovics-csomag következményeként.
A hazai kutatás-fejlesztést érintő elvonások az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramot is keményen érintették. Az alapprogram költségvetési támogatása az elmúlt években 2002-ig folyamatosan emelkedett, viszont tavaly a 2002-es 6,8 milliárdos támogatás után már csak 6,5 milliárd volt, s 2004-ben ez tovább csökkent 5,7 milliárdra. Mint ismeretes, az év elején a Draskovics-csomagban 8,5 milliárdot vontak el közvetlenül az Oktatási Minisztériumtól, további 1,4 milliárdot a Szakképzési Alapból, s 2,7 milliárd forintot a kutatás-fejlesztéstől.
Ha ez a tendencia megmarad, semmilyen esély nem mutatkozik arra, hogy hazánkban a kutatás-fejlesztésre fordított összeg valaha is eléri az unió által megkívánt háromszázalékos GDP-arányt.
K+F ráfordítások
a GDP százalékában
Év GDP (%)
1999 0,68
2000 0,82
2001 0,94
2002 1,01
2003 0,94
2004* 0,90
*prognosztizált adat
Forrás: KSH
Célpontként is sereghajtók. Az Economist Intelligence Unit egyik tanulmányából kiderül, hogy a vállalatvezetők közül a legtöbben, 39 százaléknyian Kínában terveznek K+F befektetéseket. A második helyre 29 százalékkal az Egyesült Államok, a harmadikra 28 százalékkal India került. A kelet-közép-európai országok közül csak Csehország került az első tízbe nyolc százalékkal, Lengyelország és Szlovákia egyaránt négy-négy százalékot kapott, Magyarországot pedig – amely ezzel térségbeli sereghajtó – két százalék jelölte meg K+F befektetési célpontként. (MTI)
