Draskovics Tibor a kabinet tegnapi ülése után elmondta, a kamatkülönbségek adóztatásával vezeti be a kormány a banki különadót. A hitelintézetekre, valamint pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó külön teher 2005-ben és 2006-ban lenne érvényben, mértéke pedig hat százalék lenne. A pénzügyminiszter kifejtette: az adó alapja az összes kamat és ilyen jellegű bevételből kivont minden kamatkiadás.
Draskovics elmondta, „meghaladták a felfogóképességét az ellenzéknek az elmúlt napokban a banki különadóval kapcsolatos nyilatkozatai”. Kifejtette: semmiféle paktumot nem kötöttek a pénzintézetekkel, az elvárt 30 milliárd forint költségvetési pluszbevételért nem ígértek semmit cserébe.
*
Folytatás az 1. oldalról >
Elmondta, a különadót külön törvény keretében terjesztik az Országgyűlés elé. A pénzügyi tárca vezetője szerint a konstrukció sem teszi lehetővé azt, hogy a bankok és pénzügyi vállalkozások az ügyfelekre hárítsák tovább a terhet. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy semmiféle összefüggést nem lát az OTP által bejelentett ezerfős elbocsátás, illetve az új adó között, szerinte inkább a szokásos éves létszámcsökkentésről lehet szól.
A pénzügyminiszter ismertette a már nyilvánossá vált jövő évi adóterveket: kétkulcsos lesz az szja-tábla, évi 1,5 millió forintig 18 százalékkal adóznak a jövedelmek és a fizetések, efölött pedig 36 százalékkal. Draskovics szerint ez havi 125 ezer forintos bruttó kereset esetében ötezer forint nettó fizetésemelkedést jelent havonta.
Szigorodnak az adókedvezmények is: évi hatmillió forint jövedelem felett nem lehet azokat igénybe venni, illetve a százezer forintot nem haladhatja meg a kedvezmény nagysága. A lakáskölcsönök és a nyugdíjpénztárak adókedvezménye, illetve visszatérítése nem változik. A pénzügyi tárca vezetője szerint csak értéktartó emelés várható az illetékeknél, ugyanakkor elmondta: az útlevél illetéke 4000-ről 6000 forintra nő. Megszűnik a vállalati üzletrészek, illetve értékpapírok ajándékozásának és öröklésének illetékmentessége. Az osztalékok, illetve bérleti díjak adója 20-ról 25 százalékra emelkedik, és a kabinet visszaállítja az Orbán-kormány által bevezetett tőzsdei árfolyamnyereség-adót, amelynek nagysága 25 százalék lesz. A kormány különböző konstrukciókkal szeretné segíteni a munkába állást, ezért például speciális kedvezményt vezet be a szabadságvesztésüket letöltőknek, illetve a pártfogói felügyelet alatt állóknak. A pénzügyminiszter szerint a „borzasztó erős monetáris szorítás” ellenére javulnak a gazdasági adatok, a látszat ellenére csökkent a külkereskedelmi hiány.
Jövőre 23 ezer közigazgatási szakember elbocsátásával számol a Pénzügyminisztérium – értesült a Magyar Nemzet. Ebből tízezer fő dolgozik jelenleg a központi közigazgatásban. A pénzügyi tárcánál azzal számolnak, hogy a maradék 13 ezer fő az önkormányzatoktól kerül majd az utcára. Értesüléseink szerint a legújabb számításokból az derül ki, hogy nem lesz elegendő az elbocsátások fedezetére elkülönített 40 milliárd forint, hanem várhatóan 53 milliárdot emészt fel a leépítés.
Ismert, Draskovics Tibor hivatalosan mindig cáfolta, hogy a kormányzat leépítésekre készülne, ugyanakkor azt beismerte, lehet ilyen következményük a takarékossági intézkedéseknek. Nyilvánosságra került az a tény is, hogy az államigazgatásban nemhogy változatlan keretek között kell kigazdálkodniuk az intézményeknek a jövő évi bérfejlesztés és a 13. havi fizetés fedezetét, de 2005-ben öt százalékkal csökkennek az erre előirányzott öszszegek. Úgy tudjuk, a Pénzügyminisztériumban készült anyag ennek következtében számol 23 ezer ember elbocsátásával jövőre.
Úgy tudjuk, a miniszterelnök-jelölt és az SZDSZ vezetése a hét végén is egyeztet Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter jövőjéről. Értesüléseink szerint Kuncze Gábor pártelnök azért ragaszkodik Csillag személyéhez, mert menesztése esetén ismét felerősödnének azok a kritikai hangok, miszerint a gazdasági miniszternek köze volt az M6-os autópálya versenyeztetése körül kialakult botrányhoz. Esetleges utódjaként Gaál Gyula, a tárca politikai államtitkára és Békesi László korábbi pénzügyminiszter neve is felvetődött.
OÉT: nem közeledtek az álláspontok. A munkaadói és a munkavállalói képviseletek lényegében korábbi kifogásaikat ismételték meg a kormány számukra tett adókkal, járulékokkal kapcsolatos ajánlataival szemben az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén. A munkaadók kifogásolták, hogy míg az ő terheik több esetben emelkedtek, addig a munkavállalóknak kedvez a kormány. A szakszervezetek viszont továbbra is fenntartották a tervezett új adótáblával kapcsolatos kifogásaikat, ami éppen a legalacsonyabb keresetűeken nem segít, az átlagkeresetek viszont továbbra is a legfelső adókulcsba tartoznak. Nem közeledtek az álláspontok a jövő évi bérajánlás, illetve minimálbér kérdésében sem. A kormány és a munkaadók bruttó 4,5 százalékos ajánlatát a szakszervezetek reálbérben akarják. Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az OÉT előtt bejelentette: egyetértés van a kormány és a Magyar Nemzeti Bank között a jövő év végi infláció megítélésében. Hamecz István, a jegybank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy idén év végére hat, jövő év végére négy-öt százalékos inflációt várnak.
„Gyurcsány paktumot kötött.” A Fidesz szerint „tehetetlenkedés és szerencsétlenkedés” jellemzi a jövő évi adókkal kapcsolatos kormányzati tevékenységet – mondta Varga Mihály a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakra reagálva. A Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője hozzáfűzte: a végleges javaslat helyett kétnaponta új és újabb ötletekkel áll elő a kormány. – Gyurcsány Ferenc paktumot kötött a bankvezetőkkel, és ennek keretében a hatalmi tőke kölcsönkér a banktőkétől – mondta Tállai András (Fidesz) tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett évi 30 milliárd forint beszedésére a miniszterelnök-jelölt normál üzleti megállapodást kötött a bankvezetőkkel. – A kétkulcsos személyi jövedelemadó bevezetésére vonatkozó kormányzati ígéretek mögött tulajdonképpen megszorítások állnak; a „jól működő gazdaság” fedezete mögött jövőre többek között az adókedvezmények megszüntetése, a forrásadó ötszázalékos emelése, az otthonteremtési kedvezmények szűkítése, az illetékek növekedése és a Sulinet-kedvezmények szigorítása áll – vélte a volt pénzügyi államtitkár. Kitért arra: a forrásadó 20-ról 25 százalékra emelése miatt a lakás- és az ingatlan-bérbeadás terhe növekedni fog, akárcsak a nyeremények adója.
MDF: nem a tőkejövedelmek megadóztatására. Az MDF nem támogatja a tőkejövedelmek megadóztatását és az árfolyamnyereség-adó bevezetését, mert bár a Pénzügyminisztérium azt állítja, hogy mindez csak 12 ezer embert érint, a demokrata fórum szerint az érintettek száma több mint 150 ezer – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Herényi Károly frakcióvezető.
Elvárások. Több baloldali civil szervezet és az MSZP társadalompolitikai tagozata is tiltakozik amiatt, hogy a pénztőke nem akar jobban hozzájárulni a közterhekhez – derül ki állásfoglalásukból. Kiállnak a 24 százalékos pénzintézeti adóra vonatkozó kormányzati javaslat mellett, s elvárják a kabinettől, hogy ne engedjen a bankok nyomásának.
