A magyar lakosság eladósodásának mértéke hamarosan meghaladhatja az európai uniós átlagot – hangsúlyozta Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. vezérigazgatója az intézet és az Erste Bank tegnapi sajtótájékoztatóján. Király Júlia kifejtette: az utóbbi három évben jelentős mértékben felgyorsult a lakosság eladósodottsága, melynek mértéke mára eléri a hitelfelvevő vagyonának 23 százalékát. – Döbbenetes mértékű ez az eladósodás, amelynek a gazdaságra kifejtett hatásával is számolni kell – figyelmeztetett a vezérigazgató.
Király Júlia az utóbbi időben egyre népszerűbb devizahitelekről szólva elmondta: a hitelek növekedési üteme sokszorosan meghaladja a devizabetétek növekedési ütemét. – A devizaárfolyam változása jelentősen megnöveli a törlesztőrészletek ingadozását – emelte ki a vezérigazgató, hozzátéve: a devizaalapú hitel teljes hiteldíjmutatója – a devizakockázatot, a speciális átváltási módot és a kezelési költségeket is figyelembe véve – egy nominálisan négyszázalékos kölcsönnél elérheti a 10-13 százalékot is.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legfrissebb jelentése szintén a devizaalapú kölcsönökkel foglalkozik. A tájékoztató szerint az egyre népszerűbb hitelek felvétele gondos mérlegelést igényel, mivel azok rövid és hosszú távon árfolyam- és kamatkockázatot jelentenek, valamint kétféle járulékos költséget is tartalmazhatnak. A devizahitelek közül az euróalapúak árfolyamkockázata megszűnik Magyarország euróövezethez való csatlakozásával, ám ma még nem tudható, hogy mi lesz a belépéskor rögzített forint-euró árfolyam. Ha magasabb a jelenleginél, akkor ez tartósan magasabb törlesztőrészletet eredményezhet – hívja fel a figyelmet a PSZÁF jelentése.

Bécsben elszabadult az LMBTQ őrület - videó