A dokumentumban az EP egyebek mellett mély aggodalmát fejezi ki, hogy a szerb hatóságok legtöbbször szemet hunynak az erőszak fölött, pedig fennáll a továbbterjedés veszélye. Emlékeztet arra, hogy a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartása előfeltétele az ország EU-kapcsolatainak. A parlamenti határozat felszólítja az EU brüsszeli bizottságát és a külügyminiszteri tanácsot is, hogy a rendelkezésre álló fórumokon vessék fel az ügyet Szerbia-Montenegró hatóságainak.
„Sajnos hosszú időn keresztül a Vajdaságból jövő hírek ellenére késve mozdult a külügyi gépezet” – kommentálta a döntést tudósítónknak Gál Kinga. Az Európai Parlament néppárti képviselője hozzátette, örül annak, hogy az öszszes magyar képviselő együttműködött ebben a kérdésben. Egyben azt is közölte, az EP mostani döntése a gyors reagálás iskolapéldája.
Gál Kinga úgy vélte, az erőszakos cselekmények elszaporodása azt mutatja, hogy a jogi felelősségre vonás elmaradását a feszültséget szítók burkolt biztatásnak vélhették. Szerbiának van európai színvonalú kisebbségi törvénye, de az elveket át kell ültetni a gyakorlatba. Méltányolni kell, hogy a szerb fél ígéretet tett a fellépésre, de az ígéretet az EU-nak számon is kell kérnie. Tabajdi Csaba szocialista képviselő bírálta az EU miniszteri tanácsát, hogy még mindig vonakodik döntést hozni az ügyben. A vitában elmondta, a határozat kezdeményezői nem büntetni akarnak, hanem szeretnék bátorítani a szerbiai demokratikus erőket, hogy lépjenek fel a nacionalizmussal szemben.
Szent-Iványi István szerint a demokratizálódási folyamat elakadt, és különösen aggasztó a hatóságok közönye és tétlensége. „Már nem szavakat várunk a szerb vezetéstől, hanem tetteket” – mondta ő is, jelezve, hogy amennyiben nem tapasztalható érdemi változás, az ügyet továbbra is napirenden kívánják tartani. Olajos Péter szerint egyre több, a térséget ismerő politikus és szakértő meggyőződése, hogy az etnikumközi feszültségek szításáért a kormányt terheli a legnagyobb felelősség. Hosszú távon elfogadható, toleranciára épülő megoldást kell találni a Vajdaság helyzetére – szögezte le. A szlovákiai Duka-Zólyomi Árpád (Magyar Koalíció Pártja) úgy vélte, ha az események elmérgesednek, a térség tűzfészekké válhat. Szerbiának meg kell teremtenie azt a szilárd, demokratikus értékrendet, amely a koppenhágai kritériumok fontos tényezője – fejtette ki.
Reagálásában Günter Verheugen leszögezte, hogy a bizottság folyamatosan figyeli az emberi és kisebbségi jogok betartását Szerbiában a társulási folyamat keretében, és elítéli a magyar kisebbség tagjai elleni erőszakos akciókat. A közelmúltban – egyebek mellett Vojiszlav Kostunica kormányfő brüsszeli látogatásával – a belgrádi hatóságok konkrét elkötelezettséget tanúsítottak arra, hogy biztosítják a felelősök bíróság elé állítását, és Brüszszel figyelni fogja, hogyan tartják be a vállalást. Tabajdi Csaba Verheugen válaszáról úgy vélte, az EU máig nem tudja helyi értékén kezelni a kisebbségi ügyet.
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
