Feladták a befektetésbarát politikát?

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke szerint a bejelentett 25 százalékos osztalékadó és az árfolyamnyereség-adó tervezett bevezetése diszkriminálja a hazai magánbefektetőket a külföldiekkel szemben. A tőzsde elnöke az MTI-nek azt nyilatkozta: a külföldi intézményi befektetők, akik a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok és a forgalom 75 százalékát tartják a kezükben, a nemzetek közötti kettős adóztatási egyezmények miatt mindenképpen változatlanul, maximum öt vagy tíz százalék osztalékadót fizetnek majd a magyar államnak. Így ez a lépés kevéssé fog segíteni a központi költségvetés hiányán, miközben annál többet árt a hazai magánbefektetőknek, a Budapesti Értéktőzsde gazdasági és társadalmi státusának. Szalay-Berzeviczy Attila véleménye szerint rövid távú költségvetési szempontok tükröződnek vissza a kormány által pénteken bejelentett új adócsomagból.
Az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetésével a kormány feladja korábbi befektetésbarát politikáját, amelyet a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) rendkívül sajnálatosnak tart. Az adófajta várhatóan csaknem 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt érint kedvezőtlenül, és tovább csökkenti a lakosság amúgy is alacsony megtakarítási hajlandóságát. A tőkepiaci szolgáltatókat átfogó érdek-képviseleti szervezet elnöksége szerint a pénzügyi tárca ezzel a lépéssel lényegében tovább csökkenti a lakosság öngondoskodási hajlandóságát. Jelenleg alacsony a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága, azon belül is kicsi a tőzsdei befektetések aránya.
A BSZSZ elnökségének megítélése szerint az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetését költségvetési érvek nem támasztják alá. Ez az adófajta korábban évi hárommilliárd forintot hozott az államháztartásnak, ami a teljes bevételnek csupán 0,3 ezreléke.