Kétségtelen, hogy a jegybank és az MSZP között nagy a feszültség – reagált Járai Zsigmond a Magyar Nemzet tegnapi számában megjelent értesülésre, miszerint a szocialista párt szakértői már dolgoznak azon az indítványon, mely a jegybanki törvény módosításával, az államfőtől a miniszterelnök hatáskörébe utalná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének felmentését. A jegybank elnöke az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: nincs tudomása arról, hogy bárki a törvény módosítását kezdeményezné, ugyanakkor lehetséges, hogy hétfői parlamenti leszavazása beleillik egyfajta forgatókönyvbe.
– Emberileg ez a lépés nem lepett meg, az ország megítélésének viszont nem használ – szögezte le Járai, hozzátéve: a politikai pártok és a jegybank közötti feszültség rosszat tesz a magyar gazdaságnak.
Az MSZP frakciója tegnap közleményben cáfolta lapunk értesülését. A párt szerint lapunk folytatja az elmúlt hetekben tett zavarkeltést. – Nem lehet más oka annak a minden alapot nélkülöző állításnak, amelyet a lap szerdai számában tett közzé – áll a közleményben, amelyben leszögezték: 2007-ig Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője kérdésünkre mindöszsze annyit mondott, hogy nem ismer olyan előterjesztést, amely a jegybanki törvény módosításával a miniszterelnök jogkörébe rendelné a bank vezetésének felmentését.
Tállai András, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagja hangsúlyozta: ahelyett, hogy a kormány megnevezné a rossz gazdaságpolitika igazi felelőseit, minden eszközt felhasználva bűnbakot keres Járai Zsigmond személyében.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője kiemelte: a lex Szász után egy lex Járai a demokrácia megcsúfolását jelentené. – A kormány szerepértelmezési zavarára utal az, hogy egy általa generált probléma felelősségét a jegybank elnökére akarja áthárítani – tette hozzá a politikus.
Jogi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jegybanki törvény esetleges módosítása a nemzetközi pénzügyi szervezetek azonnali tiltakozását vonná maga után. Ilyen kritika legutóbb Lengyelországot érte, ahol 2001-ben hasonló konfliktus alakult ki a Lengyel Nemzeti Bank és a kormány között, melynek következtében törvénymódosítással próbálták eltávolítani posztjáról a jegybank elnökét, Leszek Balcerowitzot.
Az akkori koalíciós pártoknak a jegybanki törvény megváltoztatására vonatkozó javaslatából azonban nemzetközi botrány kerekedett, mely végül a pénzügyminiszter távozását eredményezte. Balcerowitz menesztési kísérletét az Európai Központi Bank és számos nemzetközi szervezet a jegybank függetlenségét veszélyeztető, aggályos lépésnek nevezte.
Hárman a kormányfőről
Ágh Attila politológus: Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány Ferenc maximális támogatást kapott a szocialista-liberális koalíciótól, ezzel sikerült eloszlatni a kétkedő és gyanakvó hangok megalapozottságát.
A tegnapi parlamenti vitában az ellenzéki hozzászólások nem voltak mindig tisztességesek, többször is méltatlan vádak érték a miniszterelnök-jelöltet. Gyurcsány nagy erénye, hogy a támadásokra mindig udvariasan reagált. A tegnapi esemény egyben azt is jelenti, hogy elkezdődött a 2006-os választási kampány.
Török Gábor politológus: Az eredmény hozta a papírformát, és bebizonyosodott, hogy túl nagy felhajtást kerítettek aköré, hogy vannak-e megvásárolható képviselők, illetve miként áll össze a parlamenti többség a kormányfőjelölt megszavazásához. Az eredmény nem meglepő, mert ez a koalíció képes egy kormányfőjelölt megszavazására. Hogy mit fog azonban elérni Gyurcsány Ferenc és kabinetje az elkövetkező tizenkilenc hónapban, az nem az ő kormányprogramjából fog kiderülni. Az a dokumentum ugyanis csak egy kötelezően elkészített dolgozat, amit mindenképpen be kellett mutatnia a jelöltnek. A Gyurcsány-kabinet értékelésekor annak teljesítményét kell figyelembe venni, és hibázik, aki úgy ítéli meg az új kormányfőt, hogy annak különféle retorikai fordulataiból és viselkedéséből indul ki.
Fricz Tamás politológus: Három okból is komoly válságba került a magyar demokrácia és az ország. Az első: Gyurcsány Ferenc egy 14 éves demokratikus normát sértett meg azzal, hogy nem nevezte meg előre a minisztereit. Egy ilyen döntést a névsor ismerete nélkül nem lehet felelősen meghozni, így a miniszterelnök illegitimmé tette magát. A második: a kormányprogram egy gyenge, általánosságokat tartalmazó iromány. A parlament a program elfogadásával egy biankó csekket állított ki. A harmadik: napközben felmerült Gyurcsány Ferenc érintettsége a brókerbotrányban. El kellett volna halasztani a szavazást egészen addig, amíg Gyurcsány nem tisztázza magát, mert így könnyen lehet, hogy egy sikkasztásban, korrupcióban érintett személy lett a kormányfő. Ezek miatt fenntartom azt a korábbi állításomat, hogy tisztességesebb lenne előre hozott választásokat tartani.
