A Fidesz nem vett részt a szavazásban, az MDF-frakció kilenc tagja és három független honatya nemmel szavazott, és több demokrata fórumos nem nyomott gombot. A miniszterelnök-választást a történelmi zászlók bevonulása követte, majd a kormányfő ünnepélyes keretek között esküt tett, és aláírta az esküokmányt a parlament minisztertermében. Elsőként Medgyessy Péter gratulált Gyurcsánynak, majd őt Mádl Ferenc államfő és a frakció képviselői követték. A ceremónia a Himnusz eléneklésével ért véget. Előzőleg a képviselők tízórás vitát folytattak a Parlamentben a kormányprogramról.
*
A politikus, ha tehetséges, ha ügyes, meg tudja szerezni a hatalmat – jelentette ki tegnap a parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt a kormányprogram és egyben a személyéről szóló vita expozéjában. A jó politikus le is tud mondani a hatalomról, az előbbi szakmai, ez utóbbi pedig emberi erény – fejtette ki. Medgyessy Péter képes volt és kész volt mind a kettőre – tette hozzá. Gyurcsány megköszönte elődje munkáját (eközben „miért buktatták meg, mi baj volt vele?” megjegyzések hangzottak az ellenzéki padsorokból). Gyurcsány felkérte Medgyessyt, hogy képviselőjeként segítse Magyarország európai érdekeinek érvényesítését.
A jelölt azt ígérte, hogy soha nem lesz döntésképtelen kormánya, majd hozzátette, azt nem ígérheti, hogy mindenkinek tetsző döntéseket hoz majd. Egyszerre ugyanis nem fog jutni minden célra, bár mint mondta: sokat költöttünk, és tudom, hogy szinte mindenki többet akar.
Gyurcsány Ferenc legfontosabb alapértékként az igazságosságot jelölte meg, szövetségesnek nevezve meg a tehetőseket, akiktől ugyanakkor több felelősségvállalást vár el. Megerősítette, hogy megváltoztatják a lakástámogatási rendszert, a fiatalok és a pályakezdők otthonteremtését fogják támogatni.
A köztársaság kormányának politikájában a központi helyet a munkahelyteremtés foglalja majd el – mondta a miniszterelnök-jelölt. Szerinte Magyarországon az elmúlt két évben több mint 200 ezer új munkahely létesült, ám ezzel egy időben több mint 100 ezer megszűnt. Dinamikus, változó világban alkalmazkodóképességre van szükség – érvelt Gyurcsány, aki szerint, ha egy fejlődő gazdaságban megszűnik egy munkahely, születik kettő.
Gyurcsány Ferenc szerint „nem a gazdaság helyzete válságos, hanem az ellenzék magatartása álságos”. „Soha ennyi jövedelem a magyar emberek pénztárcájába nem áramlott”, „soha ennyivel nem nőttek a nyugdíjak” – mondta. Ugyanakkor szerinte nem lehet győztesnek tekinteni egy olyan országot, ahol milliók tekintik magukat vesztesnek. Kifejtette: terveinek a növekvő gazdaság a fedezete, és megerősítette azt, hogy 2010-ben szeretnék bevezetni Magyarországon az eurót. Ígérete szerint nem fog habozni, ha az ország érdekeit sérülni látja, ám kormánya nem fog feszültségteremtő szomszédságpolitikát folytatni. Egy Magyarország van, romák és magyarok közös országa – közölte cigányul, lovári nyelven Gyurcsány Ferenc, aki hangsúlyozta: nem alkuszik a rasszistákkal.
Az elmúlt 14 év legsilányabb irományának nevezte a kormányprogramot Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a silány fogalmazvány mögött létezhet egy üzleti terv az ország kiárusítására. Ezt azzal indokolta, hogy a kormányprogram szerint nagyobb szerepet kell kapnia a magántőkének az egészségügyben és az oktatásban is. Utalt arra, hogy a kormányból kiszivárgó hírek alapján a közigazgatás részleges privatizációját is tervbe vették. – Csak nem arról van szó, hogy Gyurcsány Ferenc ismét jókor és jó helyen van? – tette fel a kérdést Áder János, majd így folytatta: nem arról van-e szó, hogy az eddig összeügyeskedett 3,5 milliárdos vagyonát nem tartja elégségesnek ahhoz, hogy élete végéig megkerülhetetlen politikai tényező legyen, még akkor is, ha a kormányzásba belebukik. Szili Katalin házelnökhöz fordulva feltette a kérdést: ismét aktivizálódott a zsákmánypárt? Az SZDSZ elnökétől, Kuncze Gábortól pedig azt kérdezte, most miért nem kiált „tolvajbandát”, miért nem szalad a sufniba a lop stop tábláért? Áder megjegyezte azt is: sokan mondják, hogy Gyurcsánytól nem kell félni, ő már megszedte magát. De leszoktatható-e a róka a tyúklopásról? – tette fel a kérdést a Fidesz frakcióvezetője. Arra is kitért, hogy a kormányprogram igazságosságról szól, miközben a kijelölt miniszterelnök tavaly jövedelméből naponta költhetett el annyit, amennyi Magyarországon az átlagos havi fizetés, azaz 140 ezer forint. Áder ízléstelennek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc beszédében tömjénezte Medgyessy Pétert, akit korábban tőrbecsalt, és megbuktatott. A kormányprogram egyik meghatározó jelszavát, a lendületet említve úgy fogalmazott, az elmúlt két évben a koalíció lendületesen megnövelte a munkanélküliséget, az energia-, illetve a gyógyszerárakat, az adókat, valamint csalódást okozott a vállalkozóknak, a mezőgazdaságból élőknek és a családoknak is.
Vezérszónoklatában Dávid Ibolya (MDF) arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy ne emelje meg az árfolyamnyereség-adót, mert az szerinte lassítja a polgárosodást, megsarcolja a középosztályt és visszaveti a magyar tőzsde fejlődését. A politikus a hamisgulyáshoz hasonlította Gyurcsány Ferenc kormányprogramját. Mint mondta, „van benne zöldség, de nincs benne hús”. Az MDF szerint az új kormány programja nem egyéb, mint már létező kormányzati programok újracsomagolása, nem tartalmaz sok újdonságot. Ugyanakkor – folytatta Dávid – ez az ellentmondások programja is, hiszen egyszerre ígér mindent mindenkinek, és törekszik a költségvetés egyensúlyban tartására. Kifogásként említette még, hogy a kormányprogram nem körvonalaz jó megoldásokat a meglévő problémákra, sőt helyenként egyáltalán nem is kínál megoldási lehetőségeket.
A kormányprogram hármas karakterét emelte ki Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője szerint a dokumentum nemzeti program, a köztársaság programja és baloldali program is egyben. Éppen ezért magyarként, demokrataként és szocialistaként is támogatni tudja. A szocialisták vezérszónoka az ellenzék magatartására utalva értetlenségének adott hangot annak kapcsán, hogy miközben nemzetrontónak tartják programjaikat, folyamatosan annak pontos betartatását kérik számon. Lendvai elismerte, hogy korábbi ígéretükkel szemben nem kap minden általános iskolás ingyen- tankönyvet és az egészségügy, valamint a közigazgatás átalakítását sem tudják végrehajtani. A képviselő végül kijelentette: „Ez egy európai ország programja, amely büszke akar lenni magára, ne rontsuk el.”
– A következő két év legfőbb kormányzati feladata az esélyegyenlőség megteremtése és a versenyképesség növelése – hangoztatta az SZDSZ vezérszónoka, Kuncze Gábor. Kijelentette: pártja támogatja a kormányprogramot, mert az kitér mindkettőre, sőt az utóbbi kapcsán a liberális megoldást követi. A program elfogadása mellett szóló érvként említette még, hogy első helyen kezeli a gazdaság kérdését, liberális gazdaságpolitikát követ, tartalmazza az adócsökkentés programját és elkötelezett a privatizáció folytatása mellett. Kuncze úgy jellemezte a kormányprogramot, hogy az őszinte és felelősségteljes, csak annyit vállal, amennyit meg lehet valósítani, nem ígéret és jelszóhalmaz. A következő időszakról szólva jelentős tehernek nevezte ugyanakkor, hogy az ország nagy költségvetési hiányt hurcol magával, ami veszélyes, hiszen további növekedése gátat szabhat a gazdaság fejlődésének.
A vezérszónoklatok után Font Sándor független képviselő a 2002-es és a mostani kormányprogramot is egy-egy nagy nullának minősítette, az utóbbiról pedig úgy nyilatkozott, hogy a vállalásait az elkövetkező 150 hónapban sem lehetne teljesíteni. Farkas Flórián (Fidesz) PR-fogásnak minősítette Gyurcsány Ferenc cigány nyelvű megszólalását, mert – szerinte – ellehetetlenítették az Országos Cigány Önkormányzat működését.
– Hogyan lehet az, hogy Magyarország a csatlakozók éllovasából a futottak még kategóriájába került, és már Szlovákia is megelőzött minket – tette fel a kérdést Varga Mihály volt pénzügyminiszter a kormányprogram vitájában. A fideszes politikus kíváncsi lenne arra is, hogy mire költötte el a kormány a privatizációból származó 450 milliárdos bevételt.
Tállai András (Fidesz) azt emelte ki, hogy a kormányprogram az állampolgárok nagy többségét a tehetősek közé sorolja, és ezek a csoportok semmilyen állami támogatásban nem részesülhetnek.
A gazdaság helyzetéről szólva Csillag István gazdasági miniszter – aki az SZDSZ időkeretében szólalt fel – közölte: a liberális gazdaságpolitikának köszönhetően jelentősen növekedtek a beruházások.
A fideszes Kovács Zoltán lózunggyűjteménynek minősítette a kormányprogramot.
Gémesi György (MDF) bírálta, hogy az elmúlt években csökkent a települési szféra mozgástere. A politikus a helyhatóságok helyzetét taglalva hiányolta a bérek fedezetét is.
A kormány lakásprogramja Csabai Lászlóné (MSZP) szerint elsősorban a fiatalok otthonhoz jutásának támogatását célozza. Hozzátette: az új rendszer lehetőséget ad arra, hogy fiatal párok akár 10 százalék önrésszel vásárolhassanak maguknak otthont. Varga Mihály azonban arra emlékeztetett, hogy a kormány elmúlt két évének egyik legsikertelenebb területe volt a lakáspolitika. Elmondta, hogy 25 ezer bérlakás építését ígérték, de ebből semmi nem valósult meg, miközben megnyirbálták a korábbi lakáshitelrendszert.
A vitát követő zárszavában Gyurcsány Ferenc kimerítőnek és tanulságosnak nevezte az eszmecserét, amely nem tántorította el, sőt megerősítette hitét az ellene irányuló személyes támadás is – tette hozzá. Köszönöm, támadjanak tovább! – hangoztatta.
autóroncs
Különleges gyűjteményre bukkantak a megyei jogú város bevásárlóközpontjának parkolójában
