A Fidesz nem vett részt a szavazásban, az MDF-frakció kilenc tagja és három független honatya nemmel szavazott, és több demokrata fórumos nem nyomott gombot. A miniszterelnök-választást a történelmi zászlók bevonulása követte, majd a kormányfő ünnepélyes keretek között esküt tett, és aláírta az esküokmányt a parlament minisztertermében. Elsőként Medgyessy Péter gratulált Gyurcsánynak, majd őt Mádl Ferenc államfő és a frakció képviselői követték. A ceremónia a Himnusz eléneklésével ért véget. Előzőleg a képviselők tízórás vitát folytattak a Parlamentben a kormányprogramról.
*
A politikus, ha tehetséges, ha ügyes, meg tudja szerezni a hatalmat – jelentette ki tegnap a parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt a kormányprogram és egyben a személyéről szóló vita expozéjában. A jó politikus le is tud mondani a hatalomról, az előbbi szakmai, ez utóbbi pedig emberi erény – fejtette ki. Medgyessy Péter képes volt és kész volt mind a kettőre – tette hozzá. Gyurcsány megköszönte elődje munkáját (eközben „miért buktatták meg, mi baj volt vele?” megjegyzések hangzottak az ellenzéki padsorokból). Gyurcsány felkérte Medgyessyt, hogy képviselőjeként segítse Magyarország európai érdekeinek érvényesítését.
A jelölt azt ígérte, hogy soha nem lesz döntésképtelen kormánya, majd hozzátette, azt nem ígérheti, hogy mindenkinek tetsző döntéseket hoz majd. Egyszerre ugyanis nem fog jutni minden célra, bár mint mondta: sokat költöttünk, és tudom, hogy szinte mindenki többet akar.
Gyurcsány Ferenc legfontosabb alapértékként az igazságosságot jelölte meg, szövetségesnek nevezve meg a tehetőseket, akiktől ugyanakkor több felelősségvállalást vár el. Megerősítette, hogy megváltoztatják a lakástámogatási rendszert, a fiatalok és a pályakezdők otthonteremtését fogják támogatni.
A köztársaság kormányának politikájában a központi helyet a munkahelyteremtés foglalja majd el – mondta a miniszterelnök-jelölt. Szerinte Magyarországon az elmúlt két évben több mint 200 ezer új munkahely létesült, ám ezzel egy időben több mint 100 ezer megszűnt. Dinamikus, változó világban alkalmazkodóképességre van szükség – érvelt Gyurcsány, aki szerint, ha egy fejlődő gazdaságban megszűnik egy munkahely, születik kettő.
Gyurcsány Ferenc szerint „nem a gazdaság helyzete válságos, hanem az ellenzék magatartása álságos”. „Soha ennyi jövedelem a magyar emberek pénztárcájába nem áramlott”, „soha ennyivel nem nőttek a nyugdíjak” – mondta. Ugyanakkor szerinte nem lehet győztesnek tekinteni egy olyan országot, ahol milliók tekintik magukat vesztesnek. Kifejtette: terveinek a növekvő gazdaság a fedezete, és megerősítette azt, hogy 2010-ben szeretnék bevezetni Magyarországon az eurót. Ígérete szerint nem fog habozni, ha az ország érdekeit sérülni látja, ám kormánya nem fog feszültségteremtő szomszédságpolitikát folytatni. Egy Magyarország van, romák és magyarok közös országa – közölte cigányul, lovári nyelven Gyurcsány Ferenc, aki hangsúlyozta: nem alkuszik a rasszistákkal.
Az elmúlt 14 év legsilányabb irományának nevezte a kormányprogramot Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a silány fogalmazvány mögött létezhet egy üzleti terv az ország kiárusítására. Ezt azzal indokolta, hogy a kormányprogram szerint nagyobb szerepet kell kapnia a magántőkének az egészségügyben és az oktatásban is. Utalt arra, hogy a kormányból kiszivárgó hírek alapján a közigazgatás részleges privatizációját is tervbe vették. – Csak nem arról van szó, hogy Gyurcsány Ferenc ismét jókor és jó helyen van? – tette fel a kérdést Áder János, majd így folytatta: nem arról van-e szó, hogy az eddig összeügyeskedett 3,5 milliárdos vagyonát nem tartja elégségesnek ahhoz, hogy élete végéig megkerülhetetlen politikai tényező legyen, még akkor is, ha a kormányzásba belebukik. Szili Katalin házelnökhöz fordulva feltette a kérdést: ismét aktivizálódott a zsákmánypárt? Az SZDSZ elnökétől, Kuncze Gábortól pedig azt kérdezte, most miért nem kiált „tolvajbandát”, miért nem szalad a sufniba a lop stop tábláért? Áder megjegyezte azt is: sokan mondják, hogy Gyurcsánytól nem kell félni, ő már megszedte magát. De leszoktatható-e a róka a tyúklopásról? – tette fel a kérdést a Fidesz frakcióvezetője. Arra is kitért, hogy a kormányprogram igazságosságról szól, miközben a kijelölt miniszterelnök tavaly jövedelméből naponta költhetett el annyit, amennyi Magyarországon az átlagos havi fizetés, azaz 140 ezer forint. Áder ízléstelennek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc beszédében tömjénezte Medgyessy Pétert, akit korábban tőrbecsalt, és megbuktatott. A kormányprogram egyik meghatározó jelszavát, a lendületet említve úgy fogalmazott, az elmúlt két évben a koalíció lendületesen megnövelte a munkanélküliséget, az energia-, illetve a gyógyszerárakat, az adókat, valamint csalódást okozott a vállalkozóknak, a mezőgazdaságból élőknek és a családoknak is.
Vezérszónoklatában Dávid Ibolya (MDF) arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy ne emelje meg az árfolyamnyereség-adót, mert az szerinte lassítja a polgárosodást, megsarcolja a középosztályt és visszaveti a magyar tőzsde fejlődését. A politikus a hamisgulyáshoz hasonlította Gyurcsány Ferenc kormányprogramját. Mint mondta, „van benne zöldség, de nincs benne hús”. Az MDF szerint az új kormány programja nem egyéb, mint már létező kormányzati programok újracsomagolása, nem tartalmaz sok újdonságot. Ugyanakkor – folytatta Dávid – ez az ellentmondások programja is, hiszen egyszerre ígér mindent mindenkinek, és törekszik a költségvetés egyensúlyban tartására. Kifogásként említette még, hogy a kormányprogram nem körvonalaz jó megoldásokat a meglévő problémákra, sőt helyenként egyáltalán nem is kínál megoldási lehetőségeket.
A kormányprogram hármas karakterét emelte ki Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője szerint a dokumentum nemzeti program, a köztársaság programja és baloldali program is egyben. Éppen ezért magyarként, demokrataként és szocialistaként is támogatni tudja. A szocialisták vezérszónoka az ellenzék magatartására utalva értetlenségének adott hangot annak kapcsán, hogy miközben nemzetrontónak tartják programjaikat, folyamatosan annak pontos betartatását kérik számon. Lendvai elismerte, hogy korábbi ígéretükkel szemben nem kap minden általános iskolás ingyen- tankönyvet és az egészségügy, valamint a közigazgatás átalakítását sem tudják végrehajtani. A képviselő végül kijelentette: „Ez egy európai ország programja, amely büszke akar lenni magára, ne rontsuk el.”
– A következő két év legfőbb kormányzati feladata az esélyegyenlőség megteremtése és a versenyképesség növelése – hangoztatta az SZDSZ vezérszónoka, Kuncze Gábor. Kijelentette: pártja támogatja a kormányprogramot, mert az kitér mindkettőre, sőt az utóbbi kapcsán a liberális megoldást követi. A program elfogadása mellett szóló érvként említette még, hogy első helyen kezeli a gazdaság kérdését, liberális gazdaságpolitikát követ, tartalmazza az adócsökkentés programját és elkötelezett a privatizáció folytatása mellett. Kuncze úgy jellemezte a kormányprogramot, hogy az őszinte és felelősségteljes, csak annyit vállal, amennyit meg lehet valósítani, nem ígéret és jelszóhalmaz. A következő időszakról szólva jelentős tehernek nevezte ugyanakkor, hogy az ország nagy költségvetési hiányt hurcol magával, ami veszélyes, hiszen további növekedése gátat szabhat a gazdaság fejlődésének.
A vezérszónoklatok után Font Sándor független képviselő a 2002-es és a mostani kormányprogramot is egy-egy nagy nullának minősítette, az utóbbiról pedig úgy nyilatkozott, hogy a vállalásait az elkövetkező 150 hónapban sem lehetne teljesíteni. Farkas Flórián (Fidesz) PR-fogásnak minősítette Gyurcsány Ferenc cigány nyelvű megszólalását, mert – szerinte – ellehetetlenítették az Országos Cigány Önkormányzat működését.
– Hogyan lehet az, hogy Magyarország a csatlakozók éllovasából a futottak még kategóriájába került, és már Szlovákia is megelőzött minket – tette fel a kérdést Varga Mihály volt pénzügyminiszter a kormányprogram vitájában. A fideszes politikus kíváncsi lenne arra is, hogy mire költötte el a kormány a privatizációból származó 450 milliárdos bevételt.
Tállai András (Fidesz) azt emelte ki, hogy a kormányprogram az állampolgárok nagy többségét a tehetősek közé sorolja, és ezek a csoportok semmilyen állami támogatásban nem részesülhetnek.
A gazdaság helyzetéről szólva Csillag István gazdasági miniszter – aki az SZDSZ időkeretében szólalt fel – közölte: a liberális gazdaságpolitikának köszönhetően jelentősen növekedtek a beruházások.
A fideszes Kovács Zoltán lózunggyűjteménynek minősítette a kormányprogramot.
Gémesi György (MDF) bírálta, hogy az elmúlt években csökkent a települési szféra mozgástere. A politikus a helyhatóságok helyzetét taglalva hiányolta a bérek fedezetét is.
A kormány lakásprogramja Csabai Lászlóné (MSZP) szerint elsősorban a fiatalok otthonhoz jutásának támogatását célozza. Hozzátette: az új rendszer lehetőséget ad arra, hogy fiatal párok akár 10 százalék önrésszel vásárolhassanak maguknak otthont. Varga Mihály azonban arra emlékeztetett, hogy a kormány elmúlt két évének egyik legsikertelenebb területe volt a lakáspolitika. Elmondta, hogy 25 ezer bérlakás építését ígérték, de ebből semmi nem valósult meg, miközben megnyirbálták a korábbi lakáshitelrendszert.
A vitát követő zárszavában Gyurcsány Ferenc kimerítőnek és tanulságosnak nevezte az eszmecserét, amely nem tántorította el, sőt megerősítette hitét az ellene irányuló személyes támadás is – tette hozzá. Köszönöm, támadjanak tovább! – hangoztatta.
Szili elnökölni kényszerült Szili Katalin (MSZP) házelnök vezette a parlament ülését tegnap, amikor a T. Ház a miniszterelnökről és a kormányprogramról voksolt, annak ellenére, hogy előzetes sajtóhírekben felvetődött: Dávid Ibolya (MDF) vezényelheti le a szavazást. Az ülés vezetőjének személye azért fontos, mert az MSZP és SZDSZ padsoraiban az igen szűkös kormánytöbbség miatt valamennyi voksra szükség volt, az elnöklő személy azonban nem szavazhatott. Korábbi hírek szerint éppen emiatt felvetődött, hogy a szocialista párti Szili Katalin helyett Dávid Ibolya üljön az elnöki székben a voksoláskor. A ház két fideszes alelnöke, Harrach Péter és Deutsch Tamás előzetesen egyértelművé tette, hogy külföldi elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni a döntéshozatalkor. Dávid Ibolya esetében tegnap vált ismertté, hogy soproni útjára hivatkozva nem tartózkodik a parlamentben az esti voksolás idején.
Tisztázandó kapcsolat
A kormányprogram tízórás vitáját Áder János frakcióvezető kérésére megszakították, ugyanis a politikus fideszes képviselőtársait tájékoztatni kívánta a Gyurcsány Ferencről szerzett legfrissebb információiról. A negyedórás szünet után Répássy Róbert – a lapunk internetes kiadása által közölt rendőrségi tanúkihallgatási jegyzőkönyv alapján – felszólította Gyurcsány Ferencet, tisztázza Kulcsár Attilához fűződő kapcsolatát és esetleges szerepét a bankbotrányban.
Gyurcsány helyett Juhász Gábor reagált a fejleményekre, aki szerint a Fidesz minden eddiginél mélyebbre süllyedt megnyilvánulásával. Az MSZP frakcióvezető-helyettese a tanúvallomás egy másik részére hívta fel a figyelmet, amely szerint az Altus Rt. számláján alig volt pénzmozgás, és a cégvezetés tőzsdei tranzakciókra nem kötött szerződést a befektetési tanácsadóval.
Kuncze Gábor az elhangzottakra úgy reagált: vajúdtak az egerek és Répássyt szültek.
n
Az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodájának (NNI) munkatársai már tanulmányozzák a Fővárosi Főügyészségtől kedden megkapott dokumentumokat, amelyek Kulcsár Atillának a vádhatóság előtt tett vallomásait, valamint az eljárás során keletkezett egyéb nyomozati anyagokat is tartalmazza – tájékoztatta lapunkat Garamvölgyi László, a rendőrség szóvivője. Az iratok átvizsgálása után – terjedelme miatt ez több napot igényel – tesz javaslatot az NNI a további nyomozati cselekményekre, amelyekre a nyomozást felügyelő ügyészség jóváhagyása után kerülhet sor – hangsúlyozta a szóvivő. (S. P.)
A válságtól
a kormányfő
eskütételéig
2004. augusztus 1.: Gyurcsány Ferenc sportminiszter felajánlotta lemondását Medgyessy Péter miniszterelnöknek, aki az augusztus végi kormányátalakítás idejére ígért döntést.
Augusztus 2.: A kormányfő mallorcai nyaralásáról hazatérve fölmentette tisztségéből Gyurcsány bizalmasát, Gál J. Zoltán kormányszóvivőt, helyét Gulyás Erika foglalta el.
Augusztus 4.: Kovács László szocialista pártelnök-külügyminisztert jelölte a kormány az EU-biztosi posztra.
Augusztus 16.: Fodor Gábor SZDSZ-ügyvivő a miniszterelnök leváltását szorgalmazta.
Augusztus 18.: Medgyessy Péter bejelentette a kormányátalakítást. Eszerint Burány Sándor munkaügyi minisztert Szekeres Imre, Gyurcsány Ferenc sportminisztert Baráth Etele váltaná, Veres János fejlesztési miniszter lesz, Csillag István gazdasági miniszter helyére pedig az SZDSZ javasolhat utódot. Kuncze Gábor ezután úgy fogalmazott: nincs meg a kellő bizalom a kormányfő iránt.
Augusztus 19.: A kormányfő estig adott haladékot a szabad demokratáknak a bizalom megerősítésére, de az MSZP délutáni rendkívüli elnökségi ülésén elfogadták Medgyessy lemondását, és Kiss Péter személyében új miniszterelnököt jelöltek. A kormánypártok konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtását határozták el a miniszterelnök ellen.
Augusztus 20.: Gyurcsány Ferenc elhatározta, indul a miniszterelnöki székért, amennyiben az MSZP jelöli. Rajta és Kiss Péteren kívül aspiráns volt Szili Katalin, Hiller István és Veres János is.
Augusztus 21.: Kiss Péter kancelláriaminisztert és Gyurcsány Ferencet javasolta miniszterelnök-jelöltnek az MSZP országos választmánya és elnöksége.
Augusztus 22.: Medgyessy Péter egy televíziós interjúban úgy fogalmazott: az MSZP és az SZDSZ „borzasztóan felelőtlen” módon, puccsal verte szét kormányát, ráadásul az SZDSZ tele van zavaros, korrupciós ügyekkel.
Augusztus 25.: Benyújtotta lemondását Medgyessy Péter. Az MSZP rendkívüli kongresszusa Gyurcsány Ferencet választotta kormányfő-jelöltnek.
Augusztus 26.: Az SZDSZ elfogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké jelölését. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Bárándy Péter igazságügy-miniszter jogértelmezése szerint Medgyessy kormányfői megbízatása 30 nappal a lemondása után szűnik meg.
Augusztus 27.: A kormányszóvivői iroda arról tájékoztatott: Medgyessy Péter belpolitikai döntések előkészítésében és meghozatalában már nem kíván részt venni, távollétében Gyurcsány Ferenc helyettesíti őt.
Szeptember 6.: Először szólalt fel miniszterelnök-jelöltként a parlamentben Gyurcsány Ferenc, aki ekkor úgy fogalmazott: Magyarországon stabil és nagy a jólét.
Szeptember 22.: Gyurcsány Ferenc a köztársasági elnökkel találkozott, és igennel válaszolt Mádl Ferenc azon kérdésére, hogy ha őt jelöli miniszterelnöknek, elvállalja-e a tisztséget.
Szeptember 24.: Éjféltől hatályossá vált Medgyessy Péter lemondása, ekkortól ügyvezető kormánya van Magyarországnak.
Szeptember 27.: A köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet javasolta miniszterelnöknek, aki elfogadta a felkérést. Nyilvánosságra hozták a kormányprogramot.
Szeptember 29.: A parlament megszavazta a kormányprogramot, Gyurcsány Ferenc letette az esküt.
