Hidat ver a Védegylet, avagy közéleti aknaszedés

Helyre kell állítani a politikáról szóló beszéd komolyságát, a politika becsületét az értelmiség körében, hogy a jövőnket meghatározó kérdésekben jobb döntések születhessenek: ez a célja a Védegylet október elsejével kezdődő vitaestjeinek.
Lányi András szerint itt az ideje, hogy az értelmiség – túllépve a politika által generált durva megosztottságon – ismét a hivatása beteljesítése felé forduljon, és az ország húsbavágó kérdéseire próbálja közös erőfeszítéssel megtalálni a valódi választ, ugyanis ez az értelmiség mindenkori feladata. Mint kifejtette, a rendszerváltozás egyik eredendő bűne, hogy az értelmiség átengedte a közélet tematizálásának kiváltságát a politikának. A politikusok hárítják a felelősséget, az értelmiség pedig megosztottságából fakadóan nem tölti be funkcióját. Ennek véget kell vetni, a diskurzust el kell indítani, ez közös érdek. A Védegylet ezt a folyamatot szeretné a vitaestek sorával elősegíteni, legalább megindítani. Azt is hangsúlyozta: a meghívott előadók listája is ezt a szemléletet tükrözi. Péntekenként, este hatkor a társszervező Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete székházában „aktuális és örökzöld” témákat járnak körül az előadók. A félévnyitó előadás a rendszerváltozás folyamatát, mibenlétét, valós természetét igyekszik feltárni, s ahogy Lányi András mondja: külön megtiszteltetés, hogy Sólyom László alkotmánybíró lesz az egyik vitaindító előadó. Partnere Körösényi András. A felvetett kérdések – mint például, hogy „ki borította fel a kerekasztalt?”, „megkapta-e a nép a magáét?” – látszólag „lerágott csontok” – fogalmaz Lányi András, ám a rendszerváltozás óta eltelt időszakban leginkább a személyes önigazolás, hatalmi harc vagy éppen a politikai motivációk mentén folyt a vita. Azonban az eltelt 15 év már lehetővé teszi, hogy kellő távolságból szemlélve az akkori időket, valódi, előre vivő történelmi diskurzus kezdődjön – hangsúlyozta. A soron következő témák, mintegy az origóból indulva, felölelik a jelenben kulmináló, az ország jövőjét meghatározó legfontosabb csomópontokat: október 15-én a „Kétpártállam” címszó alatt Majtényi László és Rauschenberger Péter indítja a vitát arról, hogy „van-e alternatívája a részvétlen demokráciának”, vagy hogy „rábízzuk-e a politikát a politikusokra”. De – október 29-én – a globalizáció problematikája is sorra kerül – az ígéretes vitaest a baloldali és a más, illetve szélesebb spektrumot felölelő ökopolitikai rendszerkritika közötti különbség megvilágítását tűzte ki célul. A vitaindító előadást Szalai Erzsébet és Boda Zsolt tartja. A globalizációkritikától viszont mindössze egy gondolati lépésre vannak az agrárium égető sorskérdései, amelyek Magyarországon különlegesen fontosak, s a szó szoros értelmében sorsdöntőek. A november 12-i vitaest címe önmagáért beszél: „paraszttalanítás”. Kell-e falu a tájba? Kell-e földműves a faluba? Kell-e vasút, postahivatal a falusiaknak? – ezek a kérdések – bármilyen triviálisnak hatnak is – sajnos, ma egyáltalán nem nevezhetők annak, a vidék dél-amerikanizálása reális alternatíva bizonyos körök számára. Az okokról, a következményekről, a veszélyekről és a lehetőségekről – arról, hogy kell-e nekünk egyáltalán Európa – Ángyán József professzor és Nagy Tamás, a tárca politikai államtitkára fejti ki véleményét. Természetesen a megmaradás és a fejlődés záloga, az oktatás sem maradhat ki a sorból. November 26-án a vitaest az „Agyiparról” szól majd, arról, hogy ki dönti el, mi is a tudás, milyen mechanizmusok működnek az oktatáspolitikában, kinek is van szüksége az új felsőoktatási törvényre? Agykereskedés? Gyerektároló? Diplomagyár? – ezekről a kulcsszavakról elmélkedik Schlett István és Keszei Ernő. A programsorozat első fél évét – a kitűzött célhoz híven – „közéleti aknaszedés” zárja: Karátson Gábor és Lányi András Zsidók és kicsodák címmel tartja meg előadását a program szerint „magánéleti kitérőkkel” fűszerezve.
Lányi András a Védegylet szellemiségét summázva elmondta: Nem azért nem vagyunk jobboldaliak vagy baloldaliak, mert mondjuk középen állnák. Ez a centrumos mentalitás is idegen számunkra. A Védegylet számára az értelmiségi küldetés méltó betöltése a lényeg, ez pedig felette áll a politikai kategóriáknak – szögezte le. Reményeik szerint a Nádor utca 32.-be nemcsak azok jönnek el majd, akik már eddig is rendszeres vendégei voltak a védegyleti esteknek, hanem sikerül bevonni
a közös gondolkodásba minél többeket. Ugyanis a cél az, hogy a felelősségteljes politikai diskurzusnak minél szélesebb körben megteremtsék a bázisát.