Elegünk van a „tó és a Nitrokémia mocskából” – hangoztatták a Balatonfűzfői Városvédő és Fürdőegyesület éves közgyűlésén a helyi polgárok, akik attól tartanak, hogy a megkérdezésük nélkül a Nitrokémia Rt. tulajdonában lévő Balaton-parti területen épített zagykazetta szúnyoghadjáratot eredményez, a tóba a Séd-csatornán át visszafolyó, szennyezett csurgalékvíz pedig eliszaposítja a helybeliek kedvenc horgászcsónak-kikötőjét. Vannak, akik tudni vélik azt is, hogy az iszapmedence aljára kerül majd a Nitrokémia Rt. egykori növényvédő- és permetszerüzemének hulladékanyaga is.
Detrich Tibor, a 109 helyi lakost, illetve nyaralótulajdonost összefogó civil szervezet elnöke úgy tudja: Kenesénél már kotorják a Balatonfűzfőre kerülő iszapot. Az elnök nem titkolja, hogy aggódik, mert újabb szúnyoghadjárat vár a zagykazetták környékén élőkre, és szerinte kérdéses az is, hogy a medencéből visszafolyó iszapot tartalmazó víz mennyire lesz szennyező.
Varjú Lajos polgármester szerint a helyieknek nincs kellő információjuk arról, hogy mi készül. Szerinte valahol el kell helyezni a siófoki öböl iszapját, és az eljárás azt eredményezi majd, hogy a kijelölt területen néhány év múlva szárazulat alakul ki, mutatós növényzettel, ligeterdővel. A polgármester határozottan cáfolja, hogy a Nitrokémiától szennyező anyag kerülne a kazetta iszapja alá.
– Szándékunk, módunk és lehetőségünk sincs szennyező anyagokkal feltölteni a Balaton-parton kialakított zagyteret – közölte lapunkkal Morvai György, a Nitrokémia Rt. környezetvédelmi igazgatója. Mint elmondta, az iszap elhelyezésére kijelölt területet bérbe adták a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak, amely szigorúan ellenőrzi, hogy mi kerülhet a zagykazettába. A vezető elismerte, hogy folytattak egy kétezer tonnás üzemi kísérletet a gyár területén lévő szerves iszap biológiai tisztítására, amelyhez később felhasználhatják a partra felhalmozott mederanyag egy részét, de állítása szerint ezt elszállítanák majd egy négy-öt kilométerrel távolabb lévő, szigetelt aljzatú tárolóba. A biológiai úton tisztított szennyvíziszap egyébként is csak elsődleges rekultivációra használható fel, vagyis legfeljebb bányaterületekre vagy meddőhányókba helyezhetik – mutatott rá az igazgató.
– Egy kormányhatározat értelmében alakítottak ki közösségi zagytereket a Balaton-parti területeken, és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium iránymutatása kötelező számunkra mint üzemeltetőre – jelentette ki megkeresésünkre Csonki István, a vízügyi igazgatóság vezetője. Hozzátette: a zagytereket őriztetik, és előzetesen minden anyagot bevizsgáltatnak, amely a területre kerül. Az igazgató szerint a szúnyogok elszaporodása sem jelenthet gondot a környéken, hiszen a kotrásokra pályázók terveit október előtt nem bírálják el, és a szúnyograjzásnak vége lesz, mire elkezdődnek a munkák.
A parton elhelyezett mederanyagnak ráadásul a 70-80 százaléka homok, ezért három hét alatt elveszti a felszíni víztartalmát, így nem szaporodhatnak el benne a vérszívók – mondta Csonki István, és megerősítette: a Nitrokémia elszállítani szeretné az iszap egy részét az üzemen belüli rehabilitáció céljára, de ezt csak három év múlva lehet elvégezni.
– A Balatonba vezetett víz minőségét és az iszapot is ellenőrizni fogjuk – szögezte le Kling István, a zagytér tervéhez hozzájárulást adó Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A vezető megjegyezte: az iszap újrahasznosítását a hatóság is szorgalmazza, de szennyező anyagok lerakásáról szó sem lehet a Balaton-parton.
Az állandó felügyeletre szükség is lesz majd, mert a balatonfűzfői közgyűlésen kiderült, hogy a helyi környezetvédők készen állnak a tiltakozásra, és mint a rendezvény után egyikük elmondta: azonnal a hazai és a nemzetközi zöldszervezetekhez fordulnak, ha a legkisebb jelét is látják annak, hogy szennyező anyag érkezik a zagykazettába.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
