Negyvenmilliárd forintot különítenek el a jövő évi költségvetésben a közigazgatási létszámcsökkentés, például a végkielégítések fedezetére – derült ki tegnap, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és Draskovics Tibor pénzügyminiszter egész nap egyenként tárgyalt a tárcavezetőkkel a jövő évi büdzséről. A Draskovics Tibor szóhasználatával „korszerűsítésnek” nevezett akcióról a pénzügyminiszter újságíróknak nyilatkozva maga is elismerte, hogy „elég tetemes létszámcsökkentés feltételeit” teremtették meg. Ismert: lapunk a múlt héten már hírt adott arról, hogy tömegek kerülhetnek utcára a kormány jövő évi költségvetési tervei nyomán. Háttérintézmények szűnhetnek meg, és jelentős leépítések várhatók a titkosszolgálatoknál is.
A központi közigazgatásban, valamint az önkormányzatoknál a köztisztviselők béremelését és 13. havi fizetését az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodniuk, ráadásul ötszázalékos előirányzat-csökkenésre számíthatnak jövőre – mondta el Draskovics. Nem lesznek épületfelújítások, illetve bútorcserék – tette hozzá. Az államnak önmagán kell kezdenie a nagyon kemény spórolást – fejtette ki.
*
A pénzügyminiszter által is „izzadtságosnak” nevezett tárgyalásokról Draskovics elmondta: a kormánynak az a dolga, hogy az emberek számára fontos problémákat oldjon meg, teljesen mindegy, milyen fejezeten szerepelnek az ehhez szükséges összegek. Kifejtette azt is: az azonos dolgokra szánt pénzeket egy-egy helyen fogják jövőre kezelni. Példaként hozta fel a kereskedelem fejlesztésére, a beruházásösztönzésre vagy például az informatikai fejlesztésre szánt támogatásokat. Úgy vélte: ezzel valódi strukturális átalakítás történik.
Draskovics szerint a jövő évi költségvetésnek négy prioritása lesz. Az első a munkahelyteremtés – a fiatalok, a gyesről visszatérők, illetve az ötven év feletti tartós munkanélküliek foglalkoztatásának segítésére lényegesen több támogatást szánnak amellett, hogy ezeket a célokat az adórendszerbe beépített kedvezményekkel is igyekeznek elősegíteni. A kistérségi társulások szintén több forrásra számíthatnak akkor, ha egyes célokra közös cselekvési tervet állítanak össze. Ugyancsak fontosnak nevezte az európai uniós támogatások igénybevételéhez a saját erő biztosítását. A pénzügyminiszter kifejtette: itt nem csak a folyó ügyekre gondol. Ezek az összegek szintén központosítva, Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára által vezetett intézmény költségvetésében fognak megjelenni. Negyedik kiemelt célként a rendőrség fejlesztését nevezte meg Draskovics. A pénzügyminiszter számszerűsítette a várható többlettámogatás nagyságát, ötmilliárd forintot említve. A dologi kiadások ezen szintje lehetővé teszi, hogy a rendőrség ugyan takarékosan, de hatékonyan el tudja látni feladatát – mondta. Bejelentette: jövőre gépjárműcsere-program is indul a rendőröknél, 2005-ben ezer új járművet kapnak. Kérdésre válaszolva kifejtette: az autópálya-építéseket azért nem említette a kiemelt célok között, mert adottságként kezeli azt, hogy az ambiciózus autópálya-fejlesztési programot jövőre is folytatja a kormány.
Varga Mihály a vesztesekről. – Hallhattuk, hogy milyen területekre fordít jövőre több pénzt a kormány, arról azonban megint kevés szó esett, hogy kik ennek az osztogatásnak a vesztesei – reagált Varga Mihály, az előző kormány pénzügyminisztere Draskovics Tibor, a pénzügyi tárca vezetője nyilatkozatára. Az ellenzéki politikus nehezményezte, hogy nem esett szó az oktatási területről és az egészségügyről, amely vélhetőleg a vesztesek közé tartozik majd. Mint fogalmazott: ha a kormány szeretné tartani a jövő évre kitűzött hiánycsökkentést, a nyertes területek mellett vesztesekre is szükség van. A leépítéseket illetően Varga elmondta: az eltelt két évben ehhez hasonlót már többször jelentett be a kormány, ennek ellenére a létszám nem csökkent, hanem emelkedett. Azt is hangsúlyozta: a kabinet nem nyilatkozott arról, hogy az elbocsátott embereknek milyen visszaintegrálódást kínál, azaz van-e olyan program, amely az érintetteknek segít majd a magánszférában való elhelyezkedésben.
Kökény Mihály egészségügyi miniszter: a források hozzárendelését tekintve nyilvánvaló, hogy a korszerűsítés figyelmet kap a kormányprogramban; bízik a magántőke szektorba áramlásában.
Kovács László külügyminiszter: a megbeszélés végeredménye, hogy a tárca a szigorú takarékossági intézkedések bevezetésével is képes lesz teljesíteni a magyar külpolitika minden fontos feladatát.
Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: lesz elég pénz az uniós támogatások lehívásához.
Csillag István gazdasági miniszter: jövőre is folytatódnak az autópálya-építések és a közúti felújítások.
Magyar Bálint oktatási miniszter: lesznek olyan területek, ahova kevesebb pénz jut, de bízik a magántőke növekvő beruházásaiban.
