Kezdődik a vita az unió kiadásairól

Már októberben elkezdődik az unió pénzügyi kerettervének a 2007–2013-ra vonatkozó vitája – közölte tegnapi háttérbeszélgetésen Iván Gábor, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának főcsoportfőnöke. Ebben a tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság hét évre előre megállapodnak arról, hogy a kiadási főfejezeteknek mi lehet a limitje, s ezzel együtt megállapítják az uniós kiadások felső határát is. A most kialakuló vita ez utóbbi mellett érinti az új pénzügyi keretterv tartalmát is.
A hat nettó befizető ország, illetve Franciaország tett egy olyan kezdeményezést, hogy az uniós költségvetés ne haladja meg a közösség összesített nemzeti jövedelmének egy százalékát. Ez igen nagy visszalépést jelentene, hiszen az új tagállamok a regionális politikából még 2006-ban is csak a teljes támogatások 60-70 százalékát kapják meg.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a tényleges kifizetések átlaga a 2007–2013 közötti időszakban a GDP 1,14 százaléka lenne, a kiadások elvi felső határa pedig 1,24 százaléka. A pénzügyi keretterv tartalmával kapcsolatban a bizottság öt fejezetre tett javaslatot. Az első fejezetben a versenyképesség növelésével kapcsolatos témák, illetve a kohéziós politika szerepel. E két alfejezet képezi az unió költségvetésének fő tételét: a versenyképességre 2007-ben 12, míg 2013-ban már 26 milliárd euró jutna, a kohéziós politikára pedig a 2007-es 47 milliárdhoz képest 2013-ban 50 milliárd eurót szánnak.
A második fejezet döntő többségében a közös mezőgazdasági politikával foglalkozik, s kisebb részben a természetvédelemmel: erre 2007-re 57 milliárdot, míg 2013-ra 58 milliárd eurót terveznek. A harmadik fejezet az EU-állampolgárságról szól, erre 2,5 milliárdot fordítanak 2007-ben, 2013-ban pedig 4,5 milliárdot. A negyedik költségvetési tétel azt célozza meg, hogy az unió ne csak mint gazdasági szereplő, hanem mint erős világpolitikai tényező is erősödjön. Az ötödik fejezet pedig az igazgatási költségeket határozza meg, ez 3,5 milliárdról 4,5 milliárd euróra nő 2007-től 2013-ig.
Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint a bejelentett társaságiadó-emelés hatása megmutatkozik majd a lízinggel foglalkozó cégek eredményében, „húsba vágó” tétel lesz számukra. Az adó emelése Antall szerint a pénzügyi lízing és a kölcsönök területén a marzs emelkedéséhez vezethet.