Szolid mértékű, átlagosan kétszázalékos reálkereset-emelkedést biztosíthat a kétkulcsos adótábla, feltéve, ha jövőre valóban a kormány várakozása szerinti 4,5 százalékos infláció valósul meg – vélik egybehangzóan a lapunknak nyilatkozó szakszervezeti vezetők, Szabó Endre (SZEF), Borsik János (Autonómok) és Wittich Tamás (MSZOSZ). Az érdekvédők kifogásolták, hogy az adócsökkentés éppen a legalacsonyabb keresetűeket nem érinti, hiszen ők eddig is a tizennyolc százalékos kulcs alá estek, az átlagkeresetek viszont továbbra is a legmagasabb adókulcs alá tartoznak. Emlékeztettek, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szakbizottsági ülésein még háromkulcsos adótábláról egyeztettek. Ekkor még arról volt szó, hogy vagy a középső kereseti sávot tolják ki 1,5-ről 2,5 millióra, vagy 26-ról 24 százalékra csökkentik a középső adókulcsot. A kormány javaslata nem teljesíti az arányos közteherviselést, hiszen ugyanúgy 38 százalékot adózik az, aki kétszázezer forintot keres, mint aki kétmilliót – igaz, évi hatmillió forintos kereset felett az adókedvezmények már nem vehetők igénybe. A 38 százalékos adókulcsot jelentő 1,5 milliós határt minimális béremeléssel is egyre többen léphetik át jövőre, de egy egyszeri év végi jutalom miatt is több mint kétszeres adót kell fizetni – az érdekvédők szerint ez a helyzet tovább erősítheti az adóelkerülési technikák alkalmazását. A szakszervezeti vezetőktől megtudtuk, az OÉT pénteki ülésének napirendi pontjai között nem szerepel a kormány adóelképzeléseinek megvitatása, erre aznap délután, Draskovics Tibor pénzügyminiszternél kerül sor.
Az OÉT hétfői ülésének – ahol a kormány bruttó 4,5 százalékos béremelésre tett javaslatot – tükrében a versenyszféra konföderációi tegnap megfogalmazták a jövő évi bérajánlással és minimálbérrel kapcsolatos hivatalos álláspontjukat. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége bruttó 6-7 százalékos béremelést, valamint 62 000 forintos minimálbért akar jövőre. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége – tekintettel arra, hogy idén mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, a minimálbér reálértéke pedig 2,1 százalékkal csökkent – négyszázalékos reálbér-emelkedést és hatvanezer forintos legkisebb bért követel. Emlékezetes, hogy a munkaadók egyetértettek a kormány bérajánlatával, és a jelenlegi 53 000 forintos minimálbért legfeljebb 55 400 forintra emelnék.
Emlékezetes, az MSZP– SZDSZ-es többség az eltelt két évben több mint húsz alkalommal növelte az adó- és járulékterheket – többek között az egészségügyi járulékot –, megszüntette a nyugdíjjárulék adókedvezményét, a befektetési adóhitelt, duplájára növelte a cégautók adóját, jelentősen emelte az ajándékozási és az örökösödési illetéket, bevezette a környezetterhelési díjat, az energiaadót és az innovációs járulékot.
Vitanap a „nagy jólétről”
