Szolid mértékű, átlagosan kétszázalékos reálkereset-emelkedést biztosíthat a kétkulcsos adótábla, feltéve, ha jövőre valóban a kormány várakozása szerinti 4,5 százalékos infláció valósul meg – vélik egybehangzóan a lapunknak nyilatkozó szakszervezeti vezetők, Szabó Endre (SZEF), Borsik János (Autonómok) és Wittich Tamás (MSZOSZ). Az érdekvédők kifogásolták, hogy az adócsökkentés éppen a legalacsonyabb keresetűeket nem érinti, hiszen ők eddig is a tizennyolc százalékos kulcs alá estek, az átlagkeresetek viszont továbbra is a legmagasabb adókulcs alá tartoznak. Emlékeztettek, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szakbizottsági ülésein még háromkulcsos adótábláról egyeztettek. Ekkor még arról volt szó, hogy vagy a középső kereseti sávot tolják ki 1,5-ről 2,5 millióra, vagy 26-ról 24 százalékra csökkentik a középső adókulcsot. A kormány javaslata nem teljesíti az arányos közteherviselést, hiszen ugyanúgy 38 százalékot adózik az, aki kétszázezer forintot keres, mint aki kétmilliót – igaz, évi hatmillió forintos kereset felett az adókedvezmények már nem vehetők igénybe. A 38 százalékos adókulcsot jelentő 1,5 milliós határt minimális béremeléssel is egyre többen léphetik át jövőre, de egy egyszeri év végi jutalom miatt is több mint kétszeres adót kell fizetni – az érdekvédők szerint ez a helyzet tovább erősítheti az adóelkerülési technikák alkalmazását. A szakszervezeti vezetőktől megtudtuk, az OÉT pénteki ülésének napirendi pontjai között nem szerepel a kormány adóelképzeléseinek megvitatása, erre aznap délután, Draskovics Tibor pénzügyminiszternél kerül sor.
Az OÉT hétfői ülésének – ahol a kormány bruttó 4,5 százalékos béremelésre tett javaslatot – tükrében a versenyszféra konföderációi tegnap megfogalmazták a jövő évi bérajánlással és minimálbérrel kapcsolatos hivatalos álláspontjukat. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége bruttó 6-7 százalékos béremelést, valamint 62 000 forintos minimálbért akar jövőre. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége – tekintettel arra, hogy idén mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, a minimálbér reálértéke pedig 2,1 százalékkal csökkent – négyszázalékos reálbér-emelkedést és hatvanezer forintos legkisebb bért követel. Emlékezetes, hogy a munkaadók egyetértettek a kormány bérajánlatával, és a jelenlegi 53 000 forintos minimálbért legfeljebb 55 400 forintra emelnék.
Emlékezetes, az MSZP– SZDSZ-es többség az eltelt két évben több mint húsz alkalommal növelte az adó- és járulékterheket – többek között az egészségügyi járulékot –, megszüntette a nyugdíjjárulék adókedvezményét, a befektetési adóhitelt, duplájára növelte a cégautók adóját, jelentősen emelte az ajándékozási és az örökösödési illetéket, bevezette a környezetterhelési díjat, az energiaadót és az innovációs járulékot.
MSZP-s tervek az adókról
l Medgyessy Péter miniszterelnök már tavaly azt hangsúlyozta: elkötelezett az adócsökkentések iránt. A lehetséges forrásokról azt mondta, részben más adókból, részben a kiadások mérsékléséből lehet megteremteni.
l A jövő évi adótörvényekről tartott koalíciós egyeztetéseken az MSZP kezdetben ragaszkodott a negyedik, 48 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetéséhez, amelyet végül feladtak.
l Elutasították a szabad demokraták egyszerűsített jövedelemadóra vonatkozó elképzeléseit, mondván, annak a magas jövedelműek lennének a kedvezményezettjei.
l Eredetileg a középső szja-sáv felső határának kitolását javasolták, kétmillió forint éves jövedelemig. Változtatnának azon, hogy a sávhatárok miatt az átlagos jövedelmek a legfelső kulcs alatt adóznak.
l A Medgyessy-kormány által korábban megszüntetett árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetését is tervbe vették. Emellett különböző kedvezményeket helyeztek kilátásba a vállalkozások számára, elősegítendő a foglalkoztatottak számának emelését.
SZDSZ-es tervek az adókról
l A Liberális adócsökkentés programja 2005 szerint az SZDSZ semmilyen adóemelést nem támogat, mind a parlamentben, mind a kormányban nemmel szavaz az adónövelő elképzelésekre.
l Az szja középső kulcsát 2 százalékkal csökkentenék, a felső határa pedig 2,5 millió forint lenne.
l Bevezetnék a 0 kulcsot 700 ezer forint éves jövedelemig. Ez esetben nem lehetne igénybe venni az adójóváírást. A középső kulcs 25 százalék lenne 2,5 millió forintig, efölött pedig 38 százalék.
l Az egyszerűsített személyi Jövedelemadó, az esza bevezetése, az eva mintájára. Aki az eszát választaná, jövedelme után egy kulcs szerint adózna – cserébe lemond minden adókedvezményről és szociális juttatásról. Az esza kulcsa 30-32 százalék lehetne.
l A befizetett iparűzési adó minél nagyobb hányada legyen leírható a nyereségadóból; ez 2005-re a nyereséges vállalatoknál elérheti a 100 százalékot is.
l Az szja felajánlható kétszer egy százalékát vonják össze, azt a polgárok adhassák mind egyháznak, mind civil szervezetnek.
Vitanap a „nagy jólétről”
Parlamenti vitanapot kezdeményezett a Fidesz képviselőcsoportja, „Nagy a jólét” címmel. Emlékezetes, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt a múlt hétfői plenáris ülésen napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: „Ma erős a gazdaság, stabil és nagy a jólét.” A kormányfőt helyettesítő ifjúsági és sportminiszter egy héttel később már helyesbítette szavait – miután Rogán Antal (Fidesz) bírálta korábbi kijelentését –, elismerve, hogy pontatlanul és hibásan fogalmazott. Gyurcsány pontosítása szerint Magyarországon együtt van „a sanyarú nélkülözés a gyarapodó középosztálybeli léttel, a hónap végén számolgatott aprópénzek a kevesek számára hol tüntetően, hol felelősen megélt gazdagsággal”.
