Tizenöt napja van tegnaptól számítva Mádl Ferenc köztársasági elnöknek arra, hogy kilencven napon belüli időpontra ügydöntő népszavazást írjon ki a kórháztörvény privatizációjáról, miután az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a referendumot támadó indítványokat. Három magánszemély a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen nyújtott be kifogást, amelynek előzménye, hogy a Munkáspárt és más civil szervezetek öszszegyűjtötték a kötelezően előírt több mint 200 ezer hiteles aláírást.
A három indítványozó főként a népszavazásra feltett kérdés egyértelműségét vitatta. Azzal is érveltek, hogy a kérdés egyik része már „okafogyottnak tűnik”, mert a kórház-privatizációról szóló törvényt az Ab 2003 decemberében megsemmisítette. A taláros testület többsége elutasította a kifogásokat. A határozat kihirdetését heves szakmai vita előzte meg, amihez végül Bagi István és Bihari Mihály párhuzamos indoklást fűzött. Holló András elnök, Kiss László és Kukorelli István nem osztották a többség álláspontját, így ők különvéleményt fogalmaztak meg.
A döntés után megnyílt a lehetőség a kórház-privatizációt ellenző népszavazási kezdeményezés előtt.
*
A referendumon arra kell majd válaszolni: „Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?” A referendum akkor is érvényes, ha a választók negyede plusz egy fő azonos módon voksol. Ha az akció sikerrel jár, a parlamentnek kötelező módon törvényt kell alkotnia az ügyben. Sándorfi György jogász szerint nem okoz majd gondot, hogy november 14-én és 28-án két választókerületben időközi választásokat tartsanak, mivel a törvények lehetőséget adnak arra is, hogy azt egy napon lehessen megtartani a referendummal.
A népszavazási kezdeményezés előzménye volt, hogy az Országgyűlés 2003. június 16-án olyan törvényt fogadott el, amely az egészségügyi szakmai befektetők számára is lehetőséget biztosított volna a részvételre az intézmények gazdasági átalakításában. Végül a kormánypártok által elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc államfő kifogásai miatt múlt év decemberében megsemmisíttette az Alkotmánybíróság.
Tegnap Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök és Kökény Mihály egészségügyi miniszter amerikai érdeklődőket világosított fel a magyar egészségügy befektetési lehetőségeiről. A minszterelnök-jelölt kormányprogramja szerint az egézségügyben az állami szerepet csökkenteni, a szolgáltató versenylehetőségét növelni kell és a magántőkének nagyobb szerepet kell kapnia.
Megerősített képviselői felelősségmentesség. Elutasította az Ab a honatyák felelősségmentesítését támadó indítványt. A határozat szerint alkotmányos követelmény, hogy a képviselői felelősségmentesség kiterjedjen az országgyűlési képviselőnek a képviselőtársát, más közhatalmat gyakorló személyt vagy közszereplő politikust érintő – a közügyek megvitatásával kapcsolatos – értékítéletet kifejező véleménynyilvánítására. A mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos eljárás során irányadó alkotmányos követelmény továbbá, hogy a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata esetében a parlamenti képviselő mentelmi joga kizárólag akkor függeszthető fel, ha a képviselő tudta, hogy a közlés lényegét tekintve valótlan.
