Tomiszlav Nikolics, a Szerb Radikális Párt (SRS), a választások legsikeresebb pártja vezetője sietve tárgyalásokra szólította fel Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnököt, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) elnökét az együttműködés lehetőségeiről. Ha a megbeszélésektől nem zárkózik is el a DSS, szövetségre biztosan nem lesz kapható, s a radikálisok feltehetőleg úgy járnak, mint az előző választásokon. Nem tudják hatalomra váltani győzelmüket. Kétséges még az is, hogy a választások második menetében sikerül-e a polgármesteri széket megszerezniük a két legfontosabb városban, Belgrádban és Újvidéken.
A másik sikeres pártnak, a Demokrata Pártnak jóval könnyebb dolga van. Számíthat a demokratikus oldal támogatására, nemcsak a második menetben, hanem a koalíciók létrehozásában is. Remélhetőleg így lesz ez nemcsak az önkormányzatok szintjén, hanem a tartományban is, függetlenül attól, hogy a radikálisoknak lesz a legnagyobb frakciójuk a vajdasági képviselőházban. A listás szavazás eredményei szerint a Szerb Radikális Pártnak 19 képviselői helye lesz a tartományban (tartanak attól, hogy még ennyit szerezhet a választókerületekben), a Demokrata Pártnak 14, a Vajdasági Magyar Szövetségnek hat, ugyanannyi a Csanak vezette Együtt a Vajdaságért pártkoalíciónak, a Kostunica-féle Szerbiai Demokrata Pártnak, a Karics vezette Szerbia Ereje Mozgalomnak és a Szerbiai Szocialista Pártnak 4-4, a G17 Plusznak pedig három. Ebből is látszik, hogy egy demokraták által vezetett koalíció alakíthat kormányt Újvidéken. A Demokrata Párt egyik szövetségese már ismeretes: a Vajdasági Magyar Szövetség. A magyar párttal fog együttműködni helyi szinten is, jóllehet az önkormányzatokban sokkal összetettebb a helyzet, s számos koalíciós kombinációra van lehetőség.
Stjepan Gredelj szociológus a radikálisok előretörését elsősorban a demográfiai változásokkal, illetve a nagyszámú menekült betelepítésével magyarázta. Szerinte azonban a vajdasági etnikai incidensek internacionalizálása ugyancsak hozzájárult a radikális diadalhoz, mert azok a polgárok, akik egyébként nem szavaztak volna a szélsőséges pártra, most ezt tették. Mert a magyarkérdés kiélezésével a „hazafias értékek védelmezőinek” csak érvet szolgáltattak: „Látjátok, most a magyarok veszik el területeinket.” – Így megy ennek híre – mondta Gredelj. – A nagy szavak szépen visszhangzanak az üres fejekben – fűzte hozzá.
Tényfeltáró bizottság. Jövő héten dönt a Vajdaságba induló tényfeltáró bizottság összetételéről és kiküldésének technikai részleteiről az Európai Parlament – jelentette be Brüsszelben Hegyi Gyula (MSZP) magyar képviselő. Aznap tartotta alakuló ülését az EP és Szerbia-Montenegró közti parlamenti vegyes bizottság uniós csoportja, amelynek a parlament feladatául tűzte ki, hogy a Vajdaságban az ott élő nemzeti kisebbségekkel szemben elkövetett zaklatás ügyében küldjön a tartományba tényfeltáró bizottságot. Hegyi az ülésen felszólalva sürgette a tényfeltáró misszió mielőbbi kiküldését. (MTI)
