Kostunica látogatásáról nyilatkozva legvégül, szinte mellékesen jegyezte meg, hogy szó esett a vajdasági helyzetről is, pontosabban „a vajdasági helyzet valós dimenziójáról”. Kostunica szerint a helyzet nem aggasztó. Állítja ezt információi alapján és a kormány által megtett intézkedések tudatában. Hozzátette azonban, hogy a nyilvános megnyilatkozásokban felnagyított esetek valóban problémává válhatnak.
Nem gondolom úgy, részletezte a kormányfő, hogy a vajdasági esetek bármi módon is veszélybe sodorhatnák a térség stabilitását. Ám némelykor a szavak – a meggondolatlan és túlhangsúlyozott szavak, a Budapest részéről tapasztalt túlzások – hozzájárulhatnak a térség stabilitásának megingatásához.
Kostunica ismertette, hogy milyen intézkedéseket tesz a kormány a helyzet rendezése érdekében, s erről brüsszeli tárgyalópartnerét is tájékoztatta. Beszámolt a kisebbségek képviselőiből álló tanács létrehozásáról és bizonyos változásokról a törvényekben és az oktatásban.
A szerb kormány vezetője az újvidéki Magyar Szónak adott terjedelmes interjújában megismételte, hogy túldimenzionálják a kérdést, bírálta ezért a magyar politikusokat, szerinte Németh Zsolt olyan kijelentést tett, amely nem felel meg az igazságnak. Ugyanakkor párbeszédet javasolt Budapestnek. A vegyes bizottságot tartaná a párbeszéd egyik formájának. Rasim Ljajic, az államközösség kisebbségi minisztere közben arról beszélt, hogy Budapest lépései az etnikai incidensek ügyében inkább a magyarországi belpolitikai harcról szólnak. A negatív légkör pedig csak a kisebbségnek árt, tette hozzá.
Bunyik Zoltán tartományi oktatási titkár felfoghatatlannak nevezte a tankönyvbehozatal tilalmát, amely érzékenyen érinti a kisebbségi iskolákat. A döntés annál érthetetlenebb, mivel Magyarországon a szerb tanulók Szerbiából behozott könyvekből tanulnak.
Fókuszban a magyarverések. A vajdasági magyarok elleni atrocitások ügyét is megvitatják mai találkozójukon az Európai Unió külügyminiszterei, de brüsszeli uniós források szerint aligha várható, hogy aggodalmaikat hivatalos nyilatkozat formájában is kifejezzék. A vajdasági kisebbségek elleni erőszakcselekményekről magyar kollégájuk, Kovács László felvetésére tárgyalnak a miniszterek, alig három nappal azelőtt, hogy ugyancsak magyar – többpárti – kezdeményezésre az Európai Parlament várhatóan határozatot fogad el az ügyben. Mindkét előterjesztés fő célja, hogy felhívja a figyelmet a Vajdaságban tapasztalható, feltehetően etnikai alapú erőszakra. Az EU különböző illetékesei az elmúlt napokban többször értésre adták, hogy folyamatosan figyelik a helyzetet a Vajdaságban – ezt egységesen minden tagország fontosnak tartja –, és Szerbiától elvárják, hogy teljesítse a belépéshez nélkülözhetetlen feltételeket, köztük a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. (MTI)
