Ezerkilencszázhatvannyolc karácsonyára lapjukban három- napi folytatásban Illyés Gyula tollából az alábbi írás jelent meg: „Határainkat körülvéve körös-körül hárommillió magyar él.” A cikket a győri munkahelyemen jogászunk terjesztette. Később megtudtuk, Illyés ezért Kádár Jánostól nem kapott dicséretet. Azóta vagyok megrendelője a Magyar Nemzetnek. Pár hónapja azonban szemműtéten estem át, azóta a feleségem nevére jött a lap. Feleségem nyolcvannégy, én nyolcvankilenc éves vagyok, és sajnos a magas korunkkal járó egészségügyi romlások miatt legnagyobb sajnálatunkra, le kell mondanunk kedvenc, megszokott újságunkról, mely hosszú idő óta mint egy családtag, hozzátartozott életünkhöz. Ez idő alatt olykor közlésre készült egy-egy írásom. Nagyon tartalmas, mindenre kiterjedő tájékoztatással, jó vitatémákkal körülbelül 25 évfolyam összekötve a padláson megvan, s ha valamelyik unokát vagy a nyolc dédunoka közül valamelyiket érdekli majd, ott megtalálja. (Vejem is előfizető.)
Harminchat esztendő után nehéz a válás, de így tartom becsületesnek, természetesnek. Mindenesetre sokat tanultunk a Magyar Nemzetből. Ismereteinket jól tágította, nagyon tetszett, hogy a történelmi haza magyarjaival is sokat foglalkozott.
Búcsúzóul annyit mondanék: tartsák az eddigi színvonalat, köszönöm, amit eddig nyújtottak, szórakozást és ismeretbővítést. Jó egészséget kívánok a tisztelt szerkesztőség minden tagjának.
Csanaki József
Győrszentiván
Kedves Csanaki József!
Köszönjük több évtizedes előfizetését, s azt, hogy harminchat esztendőn keresztül ön és kedves felesége hűséggel kitartott lapunk mellett. Jókívánságait, megtisztelő szavait csak viszonozni tudjuk. Annak ellenére, hogy a jövőben lapunkat már nem áll módjában olvasni, változatlanul úgy érezzük: önnek is készítjük a lapot. A szerkesztőség
origo.hu
Sokkoló strandbelépő árak – mutatjuk, hol mennyit fizet
