Egy idevágó kormányhatározat alapján a pénzügyminiszter jóváhagyásával idén július 31-én megszűnt a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága. A Pukli Péter elnök által szignált döntés értelmében az igazgatóság vagyonát, előirányzatait, kincstári keretszámláinak egyenlegét, valamint az ott dolgozókat a KSH-központ vette át.
Az igazgatóság felszámolásával és integrálásával egy időben a gazdasági elnökhelyettes irányítása alá tartozó adatgyűjtő főosztályt hoztak létre. Az egységhez tartozik a gazdaságstatisztikai és a társadalomstatisztikai ágazat, valamint a technikai önálló osztály.
A hivatal átszervezése a korábbi lassú tempóról Mellár Tamás tavaly őszi menesztése és Pukli Péter kinevezése után gyorsult fel. Első lépésként két elnökhelyettesi pozíciót szüntettek meg, ezzel egy időben felmerült a megyei igazgatóságok átalakítása is. A „modernizációs” program visszatetszést keltett a statisztikusok körében. Szakértők szerint legalábbis kérdéses a jelenlegi megyei felosztás helyett régiós kialakítással kísérletezni akkor, amikor közigazgatási szinten egyelőre nem dőlt el, pontosan hány és milyen határokkal rendelkező régiója lesz Magyarországnak a jövőben.
Információink szerint a két igazgatóságnak a központba történő beolvasztásával – még ha a döntés szakmailag védhető is – anyagilag biztosan rosszul járt a KSH. A köztisztviselői törvény ugyanis magasabb pótlékot állapít meg a központi közigazgatásban dolgozók számára, mint amennyit a területi szervezeteknél dolgozó kollégák kapnak. A két igazgatóság integrálása így információink szerint mintegy százmillió forintos többletkiadást jelent a KSH-nak.
Komoly felzúdulást váltott ki, hogy a KSH átszervezését a hivatal informatikai vezetőjére bízták, mondván, az új struktúrában az on-line, naprakész adatkezelésnek sokkal nagyobb a szerepe, mint korábban. Ehhez képest a KSH honlapja még mindig élő egységként tünteti föl a megszüntetett igazgatóságokat.
origo.hu
Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?
