Hódít a szélessávú internet, minden másodpercben hatalmas adatmennyiség mozog a virtuális világban. A régebbi technológiák egyik napról a másikra válnak használhatatlanná, hiszen kinek van kedve akár csak fél percet is várni, míg egyetlen hangokkal és mozgóképekkel teletűzdelt weblap megjelenik a képernyőjén. Talán ez is magyarázata lehet a hosszú évek után megállt növekedésnek: tizenhétezer előfizetővel csökkent a honi internetfelhasználók száma – áll a Központi Statisztikai Hivatal legújabb, 2004 második negyedévére vonatkozó gyorsjelentésében. A júniusi adatokat tartalmazó felmérés szerint 692 ezren rendelkeznek valamilyen internet-előfizetéssel hazánkban, míg három hónappal korábban az előfizetők száma 709 ezer volt. Ez 2,4 százalékos visszalépés. A gyorsjelentésből kiderül, hogy ugyan az ADSL- és a kábeltévés hozzáféréssel rendelkezők száma nőtt, minden más csatlakozástípus használóié viszont csökkent, a modemes előfizetők létszáma például néhány hónap alatt 14 százalékkal esett vissza. Az ADSL-ezők száma a negyed évvel korábbihoz képest több mint húszezerrel, 166 772-re nőtt, a kábeltévén netezők száma pedig 12 ezer új belépővel bővült, s százezer fölé emelkedett. Júniusban a modemesek aránya 44, az ADSL-hozzáféréssel rendelkezőké 24, a kábeltelevíziós neten szörfözőké pedig 14 százalékos volt az öszszes világhálós polgárt tekintve.
A magyar fogyasztó „árérzékeny”
Ha az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) illetékeseire vagy személyesen Kovács Kálmán miniszterre bíznánk az értékelést, nagy valószínűséggel a modernebb ADSL- és kábeltechnológián alapuló internetelérések számának gyarapodását helyeznék előtérbe. Az indoklásban pedig az szerepelne, hogy a jövő ezeké a megoldásoké, így a 2,4 százalékos előfizetői csökkenés tulajdonképpen növekedés, és egyébként se sirassa senki a lassú, megbízhatatlan, ósdi telefonos-betárcsázós internetet.
Kár, hogy a hatalmas közpénzt megmozgató, alapjaiban elhibázott Sulinet expressz egyik fő célkitűzése épp a lassú, megbízhatatlan, ósdi telefonos-betárcsázós internet népszerűsítése volt. A programban kapható konfigurációk jelentős része kizárólag az említett technológia fogadására alkalmas, s mivel a szabályok szigorúak, a Sulinet adókedvezményét igénybe vevő vásárló évekig nem modernizálhatja számítógépét. No és az sem elhanyagolható „apróság”, hogy Magyarországon még a nagyobb településeken sem általánosan elérhető a gyors internetezést biztosító szolgáltatás, a kisebb községekben, falvakban pedig egyenesen kuriózumnak számít. Harmadrészt pedig a magyar fogyasztók továbbra is az árérzékeny vásárlók táborát gyarapítják, és igencsak megnézik, hogy mire adjanak ki havi több ezer vagy akár tizenötezer forintot.
Maradván az IHM portáján, a minisztérium a „minek” kérdésre tavaly ugyancsak jelentős mennyiségű közpénzt megmozgató reklámkampánnyal válaszolt. A 159 millió forintos népszerűsítő hadjárat szlogenje – „Internet. A világ megismerhető” – azonban az internet szó nélkül is tökéletesen megállja a helyét, vagyis az ismeretszerzésnél hétköznapibb feladatokra koncentráló leendő előfizetőknek kevéssé meggyőző. A valódi kérdés tehát az, hogy az ő szemszögükből nézve mennyire hasznos szolgáltatás Magyarországon manapság az internet.
Kétségtelen tény, hogy az elmúlt időszakban idehaza is kiépült például a jól működő elektronikus banki szolgáltató rendszer. Aki pénzügyeit akár csak egyszer is próbálta hosszas várakozás helyett az otthoni fotelből intézni, az nem szívesen áll be legközelebb a bankfiókban kanyargó sorba. Szintén hasznos lehetőség, hogy egyre több eseményre lehet a világhálón keresztül jegyet foglalni, a korral együtt haladó mozik honlapjain még azokat a székeket is kijelölhetjük, ahonnan meg kívánjuk tekinteni az esti előadást.
De egyre népszerűbb az elektronikus vásárlás is, sőt, lassan az internetes aukció is divattá válik, mint ahogyan a világhálós pizzarendelésnek is napról napra több hódolója akad. Könnyebbé teheti hétköznapjainkat az internetes útvonaltervezés, az aktuális menetrendek on-line böngészése, a valuta és tőzsdei árfolyamok naprakész ismerete, vagyis úgy általában a lehetőség, hogy a szükséges információk abban a pillanatban, amikor szükségünk van rájuk, a rendelkezésünkre állnak. Ezért hódít az on-line újságolvasás, s a jövő azt mutatja, ha a rádiók, televíziók is állni akarják a versenyt, akkor részt kell venniük az internetes műsortovábbításban.
A lehetőségeket napestig sorolhatnánk, csakhogy sokan nem a civil élet ügyes-bajos dolgait, hanem a hivatali teendőiket intéznék a világhálón keresztül. A szaktárca illetékesei három fogalmat szeretnek ezzel kapcsolatban hangoztatni, úgy mint e-kormányzat, e-önkormányzat, valamint e-közigazgatás. (Az e betű az elektronikus szó rövidítése.) Ezeken a területeken azonban már kevésbé rózsás a helyzet, több egymástól független tanulmány szerint a magyarországi települési és területi önkormányzatok informatika-infrastruktúrája jelentős lemaradást mutat mind az európai uniós tagállamok helyi közigazgatási szerveihez, mind a hazai versenyszféra szervezeteihez viszonyítva.
A hivatalos megfogalmazás szerint az e-kormányzás elsősorban a főhatalom, a központi kormány (a döntéshozó testület) és a kormányzati végrehajtó intézményrendszer (a miniszterelnöki hivatal, a minisztériumok, főhatóságok stb.) elektronikus közigazgatása. Ettől részben független az e-önkormányzás, amely a térségi (jelenleg a megyei közgyűlések) és települési önkormányzatok (megyei jogú városoktól a községi önkormányzatokig) választott képviselő-testületeit és hivatalait jelenti. A harmadik modernizációs terület az e-közigazgatás, mindenekelőtt a közép- és alsó szintű közigazgatás: ide tartoznak a polgármesteri hivatalok és intézményhálózataik a földhivataloktól a kórházakig.
Álláskeresés, ösztöndíjak, jogosítvány
Az Európai Bizottság 1999 végén hozta nyilvánosságra az első e-Europe programtervezetét. A program szerint 2005-re az Európai Unió tagállamainak rendelkezniük kell modern on-line kormányzati szolgáltatásokkal (e-kormányzat, e-oktatás, e-egészségügyi szolgáltatások), valamint dinamikus elektronikus kereskedelmi környezettel. Ezen célok eléréséhez a tagállamoknak széles körben, versenyképes áron elérhető szélessávú hozzáférést és biztonságos információs infrastruktúrát kell teremteniük. Az Európai Unió ajánlása a húsz leginkább keresett szolgáltatás on-line elérhetővé tételéről az állampolgári és a vállalkozói elvárások és igények összegzését adja, egyúttal egyfajta előírásként, megteremtendő normaként működik.
A magyar közigazgatásnak tehát néhány esztendőn belül a következő lehetőségeket kell nyújtania: internetes adóbevallás, értesítés a kivetett adóról, világhálón történő álláskeresés a munkaügyi hivatalok portáljain, a társadalombiztosítási kifizetések, tehát a munkanélküliek járulékai, a gyermekek után járó pótlékok, a gyógyászati költségek vagy a tanulói ösztöndíjak netes ügyintézése, a személyi dokumentumok, vagyis az útlevél, a születési és házassági bizonyítványok, a gépjármű-vezetői jogosítvány on-line kezelése, a gépkocsik nyilvántartásba vétele, költözés bejelentése, építésiengedély-kérelem benyújtásának, illetve rendőrségi bejelentések lehetősége, a közkönyvtárak katalógusaiban netes keresési hozzáférés, a felsőoktatásba való jelentkezés, illetve az egészségüggyel összefüggő szolgáltatások, vagyis interaktív tanácskérési lehetőség a különböző kórházi szolgáltatások elérhetőségéről, valamint kórházi bejelentkezések az interneten.
Gyönyörű jövőkép, sajnos azonban mindaz, ami a másik Európában jövőre kötelező lesz, idehaza leginkább vágyálom marad. A virtuális közigazgatás központja a magyarorszag.hu oldal. Az internetes weblapon az ügyintéző menüpont alatt találhatunk néhány lehetőséget, amelyek közül leginkább a cégkereső, az ingatlan- és a gépkocsikereső használható, a többi inkább csak az ügyintézés elindítását szolgálja. Pontosabban csak szolgálná, mert a meglehetősen hosszadalmas regisztrálási folyamatot a cikkhez végrehajtott tapasztalatgyűjtő tesztelés során egyetlen alkalommal sem sikerült teljesíteni. Az oldal a legapróbb hiba esetén is törölte az addig bevitt valamennyi adatot, így a folyamatot újra és újra elölről kellett kezdeni, mindhiába. A kísérletezést mintegy másfél óra múlva adtam föl, amikor a rendszer azt jelezte, hogy sikerült belépnem (ami persze nem volt igaz), holott még javában a regisztrációhoz szükséges személyes információkat pötyögtem befelé, ki tudja, hányadszorra.
Mikor és hol kell majd sorban állni?
A balul sikerült próbálkozás azonban nem azt jelenti, hogy Magyarországon ne lehetne az interneten keresztül ügyintézni. A cégbíróság által vezetett cégnyilvántartás aktuális adatait például már lekérhetjük neten, mint ahogyan az ingatlan-nyilvántartás is lehetőséget ad erre, igaz, utóbbiért szolgáltatói díjat kell fizetni. Számos nyomtatványt is letölthetünk, kiemelendően polgárbarát e téren az APEH, amely a bevallásokhoz szükséges dokumentumokat tette digitális formában elérhetővé, sőt, segédprogram ellenőrzi, hogy helyesen töltöttük-e ki a bevallást. A közhivatalok többségében viszont az elektronikus szó mindössze azt jelenti, hogy az intézménynek van internetes honlapja, ahonnan leolvashatjuk az ügyfélfogadási időt, jobb esetben időpontot kérhetünk.
Az önkormányzati szférában hasonló tapasztalatokra tehetünk szert. A kisebb helyhatóságok leginkább csak a településről szóló általános információval és a polgármester arcképével fogadják a virtuális látogatókat, de a nagyobb városokban sem igazán megoldott az internetes ügyintézés. Azt lehet mondani, hogy az előrehaladottabb állapotban lévő e-önkormányzatok lehetőséget nyújtanak az információ- és időpontkérésre, illetve letölthető formában tárolják a lakosságot érintő önkormányzati döntéseket, határozatokat s a testületi ülések jegyzőkönyveit, valamint beszámolnak a közösség életében fontos eseményekről.
A honi településszerkezet vízfejűségének ismeretében a főváros internetes portáljának kellene egyfajta e-önkormányzati mintául szolgálnia. A budapest.hu a már említett szolgáltatásokat maradéktalanul fölsorakoztatja, tehát a weblapról letölthető mindenféle hasznos nyomtatvány és dokumentum, a kezdőoldalon láthatjuk Demszky Gábort, elolvashatjuk a főpolgármester beszédeit és a Budapestet érintő legfontosabb híreket. Az ügymenet azonban egyirányú, tehát csak a fővárosi önkormányzattól az állampolgár felé működik, hiszen a különböző okiratokat digitális formában nem nyújthatják be a budapestiek sem. Vagyis a fotelből történő ügyintézés csak addig terjed, amíg az állampolgár megkeresi, hogy a hivatalban mikor és hol kell majd sorban állnia.
Pluszszolgáltatás viszont kapcsolt linken Demszky Gábor blogja (internetes naplója), ahol az SZDSZ-es politikus legszemélyesebb gondolatait teszi közzé. A napló utolsó bejegyzése június 25-i dátummal íródott, és a horvátországi nyaralóról szól. Egyéb hasznos dolgot, például ingatlanbefektetési tippeket azonban itt sem találunk.
origo.hu
Csattanós választ kapott az ellenzéki politikus Orbán Viktortól
