Csúszást jelez az eurózóna csatlakozási programjában a Reuters elemzőinek legfrissebb prognózisa. A piaci konszenzus még mindig az euró 2010-es bevezetését valószínűsíti, ugyanakkor egyre többen előrejelzésük módosítását helyezték kilátásba, s megjelentek a 2010-nél későbbi időpontra vonatkozó jóslatok is. Az euróbevezetés időpontjának előrejelzései egyébként hónapok óta folyamatosan egyre pesszimistábbak: míg hazánk felzárkózási programjának májusi bejelentése előtt még egyenlő számban voltak a 2009-es és 2010-es csatlakozást előrevetítő becslések, addig szeptemberben 15 vezető elemző közül már 12 jelölt meg 2010-es dátumot, s megjelentek a 2011-es és 2012-es bevezetést valószínűsítő előrejelzések is.
*
Mivel több, 2010-et prognosztizáló szakértő is azt mondta, hogy a költségvetési folyamatok függvényében hamarosan felülvizsgálhatja várakozását, megvan a kockázata, hogy a közeljövőben erről a dátumról is lemondhat a piac egy része – figyelmeztet a Reuters jelentése.
Romlottak az államháztartás helyzetére vonatkozó kilátások is: az elemzői konszenzus egy hónappal ezelőtt még 4,9 százalékos GDP-arányos hiányt vetített előre, az új felmérés azonban már 5,3 százalékos deficitet valószínűsít. A Pénzügyminisztérium múlt héten bejelentett új hiánycéljával kapcsolatban a Reuters jelentése hangsúlyozza: az elemzők a pénzügyi tárca pesszimista változatát tartják hihetőnek, ám akadnak olyanok is, akik szerint félő, hogy még a megemelt előrejelzés sem tükrözi a deficit valódi méretét.
– Ennél nagyobb jelentőségű azonban, hogy a jövő évi államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzés is jelentősen felfelé mozdult el: a GDP fél százalékával, 4,8 százalékra – állapítja meg a jelentés, hozzátéve, hogy a jövő évi hiány így nemcsak az ez évre tervezettet haladja meg, de az Európai Bizottsághoz eljuttatott felzárkózási programban megjelölt számot is.
Az összefoglaló szerint a vártnál lassabb ütemben mérséklődik a régióban kiugróan magasnak számító magyar alapkamat: az év végéig várható kamatvágást illetően az egy hónappal ezelőtt előrejelzett egy százalékpontnak már csak a felét valószínűsítik az elemzők. A gazdasági egyensúly körüli aggodalmak miatt a szakértők ma már úgy látják, hogy a jegybanki alapkamat a jelenlegi 11 százalékról decemberre mindössze 10,5 százalékra csökkenhet.
A pénzügyi tárcánál lényegesen gyorsabb ütemű pénzromlást prognosztizál a jelentés, amely szerint az infláció az augusztusi 7,2 százalékról szeptemberben 6,9 százalékra, decemberre pedig 6,25 százalékra lassulhat.
A korábbiakhoz képest roszszabbak az előrejelzések a folyó fizetési mérleg helyzetét illetően is: a második negyedéves folyómérleg-hiányt 2,3 milliárd euróra becsüli a felmérés, magasabbra az egy hónappal ezelőtt várt 2,1 milliárdnál. Az éves hiányra vonatkozó becslések szintén emelkedtek: 2004-re immár hétmilliárd euró hiánnyal, jövőre pedig 6,63 milliárd eurós deficittel számolnak az elemzők.
n
A monetáris tanács tegnapi ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 11 százalékos szintjét. – Az utóbbi egy hónapban közzétett makrogazdasági adatok öszszességükben megerősítik a gazdaság folyamatairól a jegybank által bemutatott képet – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye, amely szerint tartósnak tűnik a versenyszektor bérinflációjának lassulása, ám növelheti az inflációs nyomást, hogy a lakosság fogyasztási kiadásai a második negyedévben magasabbak voltak az augusztusban prognosztizáltnál.
A jelentés hangsúlyozza: a költségvetés alakulásának fejleményei megerősítették a monetáris tanács azon véleményét, hogy a gazdasági egyensúllyal kapcsolatos bizonytalanság enyhüléséhez leginkább a fiskális politika konszolidációja járulhat hozzá. – A hiteles gazdaságpolitika melletti elkötelezettséget a megalakuló új kormány a 2005-ös költségvetés kidolgozásával tudja bizonyítani a piacok számára – szögezi le az MNB, hozzátéve: az egyensúlyi kockázatok csökkentésén és a nemzetközi vállalások betartásán túl egy mértéktartó jövő évi bérmegállapodás létrejötte kedvezően hatna az inflációs kockázatokra is.
JP Morgan: nagyobb lesz a hiány. Az idén már a két évvel kitolt euróbevezetési dátumhoz képest is legalább kétéves késéssel, azaz legkorábban 2012-ben valószínűsíthető az euró magyarországi bevezetése – állapítja meg a JP Morgan vezető londoni befektetési ház legújabb jelentése. A pénzügyi szolgáltató szerint a késés hátterében a költségvetési konszolidációnak a vártnál lassabb üteme áll. A pénzintézet az államháztartási hiányra vonatkozó legújabb pénzügyminisztériumi előrejelzést is kivitelezhetetlennek tartja, s 5,6 százalékos GDP-arányos deficittel számol az idei évre. A cég londoni elemzői szerint az általuk biztosra vélt idei túllépés megkérdőjelezi a jövő évre kijelölt deficitcél tarthatóságát, sőt a magyar felzárkózási menetrendben kijelölt középtávú deficitcsökkentési program egészét is.
