Az ENSZ Biztonsági Tanácsa amerikai és francia indítványra, brit és német támogatással a minap határozatot fogadott el, amelyben követelik a szíriai csapatok azonnali kivonását. Ezt azért szorgalmazták, mert szerintük a szír csapatok befolyásolják Libanon belpolitikáját, s ilyen körülmények között nem lehet tiszta elnökválasztást tartani. Damaszkusz lépése egy nappal a New York-i döntés után történt.
Izrael a kivonulásról szóló határozat után jelezte, a 20 ezer fős kontingens ilyen csekély mértékű csökkentése csak a média felé való trükk, s amíg az összes katona el nem hagyja Libanont, nem érdemes valódi kivonulásról beszélni. Washington azonban különösen előremutatónak tartotta a 28 éve tartó „megszállás” legalább részleges feloldását. Colin Powell amerikai külügyminiszter külön örömét fejezte ki szíriai kollégájának a döntés miatt. „Úgy érezzük, hogy a szíriaiak komolyan veszik az ENSZ-határozatot, s segítőkésznek mutatkoznak. Láttunk néhány pozitív jelet, és várjuk a teljes kivonást” – mondta Powell. A szívélyes mondatok különösen annak fényében meglepők, hogy az utóbbi időben az Egyesült Államok nagyon keményen bírálta Szíria politikáját az iraki és palesztin fegyveresek állítólagos bújtatásáért.
Damaszkusz a teljes kivonulást ugyanakkor feltételekhez kötötte. Izrael ugyanis máig megszállva tartja a Golan-fennsíkot, amelyet Szíriától foglalt el az 1967-es hatnapos háborúban. Szíria ezért kijelentette, amíg a fennsíkot el nem hagyják a katonák és a telepesek, a teljes hadsereget nem fogja kivonni Libanonból. Ugyancsak hozzájárult döntéséhez, hogy Libanon soha nem tartotta megszállásnak a szíriai csapatok állomásoztatását, s a lakosság sem tiltakozott a katonák ellen. Libanon lakosai számára ugyanis sokkal inkább Izrael hadserege jelenti a fenyegetést, s nem Szíriáé.
Egyes arab elemzők úgy vélik, a kivonulás sokat segíthet a sötét Szíria-kép megjavításában, s egy esetleges amerikai vagy izraeli támadás elkerülésében. Ráadásul úgy vélik, a részleges kiürítés bebizonyítja, nem a nyugati nyomás hatására tették ezt a lépést. A katari al-Dzsazíra hírtelevízió azonban felteszi a kérdést, ha már Szíria elhagyja Bejrútot, miért nem adja vissza Libanonnak a Sebáa-farmokat Izrael? Az említett területért az 1991-es békekötés, majd a 2000-es izraeli kivonulás óta folyamatos harc folyik a libanoni Hezbollah fegyveresei és Izrael között. Több arab elemző taktikai hibának tartja a jelenlegi kivonulást, mivel az ENSZ-határozatot megelőző távozás diplomáciai győzelmet jelentett volna Damaszkusznak, így azonban szerintük nehéz lemosni Szíriáról, hogy megijedtek a hatalmas nyugati nyomástól. Azt azonban ők is elismerik, hogy Szíria ezzel a lépéssel mindenképp példát mutatott mint az ENSZ-határozatokat betartó állam.
origo.hu
Rátámadt a kalauzra egy férfi
