Az első Focus életének minden hónapjára jutott egy nemzetközi díj – ez az autó valós és bizonyított értékeinek feltétlen elismerése, ám egyben rendkívül meg is nehezítette az utód fejlesztőgárdájának dolgát. Ott volt rögtön a formabontó, egyben a ’98 után megjelenő Ford modellek útját kijelölő dizájn. Ahelyett, hogy ismét merész kísérletbe fogtak volna, a tervezők a C-Max derivátum alapjaira rajzolták meg a második generációs Focust. Az oldalablakok jellegzetes íve megmaradt, ám ahol eddig a hátsó lámpasor kezdődött, most ott ér véget a tető; mind a három-, mind az ötajtós változat kifejezetten sportos sziluettel virít. Megőrizték a modell védjegyévé vált nyújtott zárófényeket, valamint a hátsó ajtó magasra húzott, meredek homlokzatát is. A látszat ellenére bőséges hátsó fejteret ígér a Focus, az eleve tágas csomagtartó pedig a kategória legszélesebb nyílásával büszkélkedik.
Ha a külsőt érintő változásokat a formanyelv letisztulásának tekintjük, a beltér egyenesen unalmas lett. Persze ez nem feltétlenül negatívum, hiszen sokakat éppen a műszerfal meghökkentő vonalvezetése riasztott el a kiváló autótól. Ez a veszély már nem fenyegeti az újoncot: a Mondeóban és a C-Maxban bevált, konvencionális elrendezésű műszerfal és középkonzol azonnal kiismerhető, problémamentesnek ígérkezik. Az érzékelhető minőség szintje igen magas, a kék-világos tónusú panel gyártásánál az autóiparban elsőként antiallergén anyagokat használtak fel, a háromküllős kormány kialakítása kifejezetten sportos hangulatú.
Nem véletlenül, hiszen a kiváló futómű nyújtotta pazar menettulajdonságok voltak az első generáció legvonzóbb tulajdonságai. A Mazda3-mal és a Volvo S40-nel közös alapokra felhúzott Focus tengelytávja 25, nyomtávja 40 milliméterrel gyarapodott, ami a jobb térkínálat mellett az autó stabilitására is jótékony hatással van. A hátsó futóművet továbbfejlesztették, az elsőt egy vadonatúj segédvázkeretbe helyezték – a cél a menetkényelem növelése volt,
a pazar vezethetőség megőrzése mellett. Ehhez a javított rezgéscsillapítás és a tíz százalékkal merevebb karosszéria is hozzájárul.
A hajtásláncban több újdonsággal is találkozhatunk. Az egyik az 1,6 literes Ti-VCT benzinmotor, amely egymástól függetlenül szabályozható vezérlésű kettős bütykös tengelyt kapott. Az új technológia akár öt százalékkal csekélyebb fogyasztást és nagyobb nyomatékot eredményezett. A 115 lóerős újonc mellett a kínálatban marad a 80 lovas 1,4-es, a 100 lóerős 1,6-os és a 145 lóerős kétliteres blokk. A dízelek frontján nem volt égető szükség az újításra, így megmaradt a C-Maxban debütált, részecskeszűrővel kiegészíthető kettős: a 2.0 TDCi a bevált hatfokozatú manuális váltóművet kapta, a 109 lóerős 1,6-oshoz viszont opcióként egy új fokozatmentes CVT váltó is társulhat, ami hét előre programozott áttétellel szekvenciális üzemben is működtethető.
Bár az új Focus élményét stabil fizikai jellemzőkkel alapozták meg, a kiegészítő szolgáltatások terén sem tétlenkedett a Ford. Az újítások között említést érdemel a kulcs nélküli indítás, a különlegesen hatékony fényszűrő szélvédő, a halogén (így megfizethető) kanyarkövető fényszóró vagy a DVD-s szórakoztató rendszer. A Volvo támogatásával kialakított passzív védelmi vonal teljes körű, különleges szolgáltatás az opcióként rendelhető, motoros pedálsorállítás.

Varga Judit nagy bejelentést tett: „Egy hosszú út első mérföldkövéhez érkeztem”