Az önkormányzati fenntartású kórház ügye mögött végig ott húzódott a politika, s olyan öszszefüggésekre is fény derült, amelyek a betegcserét nem, de az azt követő eseményeket mindenképpen más megvilágításba helyezik. A történet kulcsszereplője Nárai György, aki 1996 óta tölti be a városi kórház főigazgatói posztját. A főigazgató a betegcsere idején maga is kórházi kezelés alatt állt, de értesülvén a súlyos hibáról, azonnal vizsgálatot rendelt el, s felfüggesztette vezetői beosztásából a sürgősségi betegellátó osztály két főorvosát, Piros Györgyit és Kiss Józsefet. Mint korábban lapunkban megírtuk, közülük Piros Györgyi volt az az „igazgatósági ügyeletes orvos”, akinek nem kellett ugyan a kórházban tartózkodnia, de probléma esetére készenlétben kellett állnia – ő azonban a Balatonon tartózkodott.
Mindezek ellenére Botka László MSZP-s polgármester telefonon felhívta Nárai Györgyöt, akitől megtudtuk: a polgármester kiabált vele, és követelte, vonuljon nyugdíjba. Miután Nárai erre nem volt hajlandó, a munkáltatói jogok gyakorlójaként eljárva Botka kényszerszabadságra küldte. Ezt a döntését a polgármester a megyei napilapban így indokolta: „Ahol egy ügyben hét dolgozó felelőssége felmerül, ott joggal gondolhatunk súlyos vezetési és szervezési problémákra. Aggódom az intézmény működése miatt, mint ahogy a rendkívül sajnálatos hibák miatt a szegediek többsége is, csak nálam az aggódás felelősséggel is jár. Meggyőződésem, a kórházban új, tetterős vezetőre van szükség.”
Az ellenzék azonban már ekkor más okokat gyanított a háttérben. Bartha László fideszes országgyűlési képviselő például lapunkban kifejtette: – Botka másfél éve igyekszik meneszteni posztjáról Nárait, s most ezt a tragédiát használja föl arra, hogy megszabaduljon a főigazgatótól. Jogszerűtlen volt a polgármester lépése, hiszen a főigazgató felelősségét eddig semmilyen vizsgálat nem állapította meg – vélte a képviselő. A fideszes politikusok már ekkor úgy ítélték meg, hogy valójában a küszöbön álló 1,6 milliárdos kórházi fejlesztések miatt kell mennie Nárainak. Botka kezdeményezésére a város baloldali többségű egészségügyi bizottsága is állást foglalt Nárai ügyében, s a Fidesz tiltakozása ellenére javasolta a főigazgató felmentését. Ezt a testület MDF-es elnöke, Ványai Éva is megszavazta. Ő a bizottsági döntést lapunknak szintén nemcsak a betegcserével, hanem részben a küszöbön álló fejlesztésekkel indokolta. Nárai azonban küzdött igazáért, mert úgy vélte, a jog az ő oldalán áll. Végül szeptember elején – miután végéhez közeledett a polgármester által elrendelt kényszerszabadság – a jegyzői titkárságról megkeresték Nárait annak érdekében, hogy – elkerülendő a munkaügyi pert – megegyezésre jussanak. A tárgyalásokon a város jegyzője és közvetítőként Pászi Ágnes kulturális tanácsnok is részt vett.
Úgy tűnt, sikerült megegyezni: Nárai bejelentette, hogy november 1-jei hatállyal lemond főigazgatói megbízatásáról, ezzel egyidejűleg írásos megállapodás született arról is, hogy Nárai novembertől négy évig elláthatja a kórház radiológiai osztályának vezetését. Az ügy azonban váratlan fordulatot vett: szeptember 8-án Botka László polgármester táviratban értesítette Nárait, hogy október 31-ig felmenti a munkavégzés alól, majd eme döntését egy újabb levélben is megerősítette. Major Zsolt, Nárai György jogi képviselője lapunknak kijelentette: – Mivel a november 1-jétől hatályos lemondás bejelentésével egyidejűleg a főigazgató nem kérte a munkavégzés alóli mentesítését, jogszerűtlen a polgármester egyoldalú döntése. Azaz, Nárai György november 1-jéig dolgozni akar és dolgozni is fog mint főigazgató – tette hozzá az ügyvéd. A kérdés: miért nem tud várni még másfél hónapot a város vezetése, amíg Nárai magától is távozik?
Az ügy megértését segíti, ha tudjuk: a közgyűlés mindeddig nem írt ki pályázatot a főigazgatói posztra, ennek ellenére a baloldali városvezetés múl hét pénteken a szegedi közgyűlés elé terjesztette a 1,5 milliárdos üzletet jelentő kórházi étkeztetés privatizációját, melyet a közgyűlés el is fogadott. Szentgyörgyi Pál MSZP-s gazdasági alpolgármester a vitában az ellenzéki bírálatokra reagálva kijelentette: hiába kereste meg több befektető is a privatizáció ügyében, egyikőjüket sem fogadta arra hivatkozva, hogy közbeszerzés során dől el, ki lesz a győztes. Az alpolgármester cáfolta azokat a vádakat is, miszerint a városvezetés már tudná, ki lesz a pályázat nyertese. Ugyanakkor küszöbön áll egy másik, 1,6 milliárdos üzlet is, ami nem más, mint a kórház fejlesztése. Hűvös László önkormányzati képviselő lapunknak elmondta: a közgyűlés Fidesz-frakciójának álláspontja szerint olyan érdekcsoport állhat a háttérben, amelynek nem érdeke a kórházban kialakult vezetői válság gyors megoldása. Ebben a bizonytalan helyzetben vélhetően könnyebb lesz egy, a baloldal érdekkörébe tartozó társaságnak a kórházi rekonstrukció több mint másfél milliárdos üzletét megszereznie – véli az ellenzéki városatya.
Az étkeztetés privatizációja mellett pénteken másról is határozott a szegedi közgyűlés. A szakszervezet, a Közalkalmazotti Tanács, sőt a főigazgatói értekezlet együttes tiltakozása ellenére a baloldali képviselők megszavazták a városi kórház szervezeti és működési szabályzatának módosítását, melynek értelmében a főigazgató helyettesítésével a kórház urológiai osztályának mindenkori vezetőjét bízzák meg. Ő jelenleg Pajor László, aki a betegcsere ügyében a fegyelmi tanács elnöki tisztét is betöltötte. A baloldal álláspontja tehát nyilvánvaló: Nárai főigazgató mentesítve van a munkavégzés alól, s helyette ezentúl nem a még általa helyettesítéssel megbízott Baráth Lajos gazdasági igazgató, hanem Pajor főorvos jogosult eljárni. Nárai ügyvédje szerint viszont jogszerűtlen a mentesítésről szóló döntés, így hétfőn minden bizonnyal Nárai és Pajor is bemegy munkahelyére, és gyakorolni igyekszik a főigazgatói jogokat. A Botka által igényelt tetterős vezetőből tehát kettő is lehet – azt pedig, hogy kinek van aláírási vagy épp kinevezési joga, a dolgozók aligha tudják majd eldönteni. Ilyen formában a szövevényes ügy és a jogi vita tovább folytatódhat – a kérdés csak az, mi lesz a betegekkel?
Betegcsere – tisztázatlan fontos részletek. Szankciók kiszabásáról döntött a szegedi városi kórház fegyelmi tanácsa a júliusi betegcsere ügyében. Mint ismert, július 3-án a kórház sürgősségi betegellátó osztályán összecseréltek két beteget, melynek következtében a nyolcvanéves Kovács Béla koponyáját indokolatlanul nyitották föl az egyetem idegsebészeti klinikáján. A tévedés a beteg halálához vezetett. A Pajor László vezette fegyelmi tanács szombaton nyilvánosságra hozott határozata szerint a betegcsere több lényeges pontja nem tisztázható, így közvetlen felelős személyt nem lehet megállapítani, azonban az érintett dolgozók olyan súlyos mulasztásokat követtek el, amelyek indokolják az ellenük hozott szankciókat. A fegyelmi tanács döntése értelmében két ápolót és egy beteghordót az intézményből történő elbocsátással sújtanak, míg egy másik ápoló szigorú megrovást kap. A súlyos tévedésért ugyancsak felelőssé tehető ügyeletvezető orvos felelősségét a fegyelmi tanácsnak nem volt jogosultsága megállapítani, mert nem közalkalmazottként, hanem vállalkozásban ügyelt. Ezért ügyét a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága tárgyalja, de a fegyelmi tanács javasolja, hogy a kórház bontsa föl az orvost alkalmazó betéti társasággal kötött szerződését. A betegcsere idején szolgálatban lévő szakorvosjelölttel szemben, mivel munkaköri mulasztást nem követett el, szóbeli figyelmeztetés kiszabását javasolják a kórház főigazgatójának. A fegyelmi tanács határozata 15 nap múlva emelkedik jogerőre abban az esetben, ha az érintett közalkalmazottak nem fellebbeznek ellene a bíróságon. Baráth Lajos, a városi kórház főigazgatójának helyettese ehhez hozzátette: a sürgősségi betegellátó osztályt vezető két főorvos a betegcsere után lemondott erről a megbízatásáról, s az osztály vezetését a korábbi gyakorlattól eltérően ezután olyan orvos látja el, akinek nem lesz más beosztása. A fegyelmi eljárással párhuzamosan megindult rendőrségi nyomozás befejezése szeptember második felére várható. (H. Z.)
