Múltat idéző követelések

Régi sebeket szaggatnak fel a második világháború kirobbantásának szereplői. A lengyel–német viszony annak ellenére sem konszolidálódik, hogy az EU-csatlakozás során Varsó érdekeit senki nem támogatta olyan odaadással, mint Berlin.

Stefan Lázár
2004. 09. 14. 17:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A történelmi felelősségvállalás nem befolyásolta a szejm tagjait, amikor egyhangúlag – egyetlen tartózkodás mellett – felszólították kormányukat, lépjen fel jóvátételi követelésekkel Németországgal szemben. A lengyel honatyák akciója aligha használ a két nemzet békülésének. Annak negatív hatását felismerte Aleksander Kwasniewski államelnök is, amikor kijelentette: „Ha ilyen számlákkal lépnénk fel, akkor valójában az egyesített Európát tennénk tönkre!”
A szejm akciója hármas célt szolgál. Első fokon érvényteleníteni akar két nemzetközi megegyezést. 1945-ben a győztes hatalmak (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió) által kialkudott potsdami szerződésben a Szovjetunió magára vállalta Lengyelország kárpótlási követeléseinek kiegyenlítését. 1953-ban Moszkva és Varsó közösen még egyszer lemondott minden jóvátételi igényéről azért, hogy gazdasági kapcsolatokra léphessen az NDK-val. 1970-ben a Bonn-nal kötött „varsói szerződésben” a lengyelek kétoldalúan cselekedtek hasonlóan, kifejezetten az NSZK javára. A képviselők viszont most azt hangoztatják, hogy azokban az időkben Lengyelország nem volt független, szuverén állam, tehát lemondási nyilatkozatai érvénytelenek.
A második cél: végérvényesen leszögezni, hogy Lengyelországnak semmiféle elkötelezettsége nincs német polgárokkal szemben. E vélemény legfeljebb jogi féligazság. A világháború után ugyanis német származású, de lengyel állampolgárságú családokat is deportáltak. Ezek tagjai a magánosítás kapcsán tehát hasonló jogokkal bírnak, mint minden lengyel személy.
A harmadik cél: kényszeríteni a szövetségi kormányt, hagyjon fel azzal a tanácsával, hogy a kitelepített németek polgári bíróságoknál keressék az igazukat.
Német szakértők szerint a Nemzetközi Törvényszék nem állna a lengyelek oldalára, hiszen ebben az esetben a hajdani Varsói Szerződés országai – a szovjet elnyomásra hivatkozva – minden abban az időben vállalt kötelezettségüktől elhatárolhatnák magukat.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.