Díszvendégként szólalt fel a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tegnap Edmund P. Giambastiani tengernagy, a NATO átalakításáért felelős Transzformációs Parancsnokság (ACT) vezetője. Kijelentette: tapasztalataik szerint az az ország, amely a nemzeti össztermékének (GDP) kevesebb mint két százalékát fordítja védelemre, nem költ eleget a biztonságára. A magyar védelmi költségvetés a rendszerváltás óta meg sem közelítette ezt a mértéket, a jelenlegi kormány pedig az ígéretei ellenére tovább csökkentette a védelemre szánt forrásokat. Értesüléseink szerint jövőre tovább kurtítják a HM büdzséjét, így a szaktárca legfeljebb 310 milliárd forinttal gazdálkodhat. A védelem részaránya így akár történelmi mélypontra, másfél százalékra süllyedhet.
A NATO-tengernagy alighanem akkor is az előadást hallgató Juhász Ferenc miniszter „tyúkszemére lépett”, amikor azt fejtegette, hogy a szervezeti átalakításnak köszönhető megtakarításokat vissza kell forgatni a védelembe.
Szenes Zoltán lapunknak elismerte, hogy „felül kell vizsgálni a védelmi felülvizsgálatot”, mert már az idén is alacsonyabb összeget kapott a HM, mint ami az előirányzatban szerepelt.
*
Mint arról korábban beszámoltunk, Juhász Ferenc 2002-es közlése szerint a NATO-nak tett kötelezettségvállalásunk arról szól, hogy 2004-re 1,71, 2005-re 1,76, 2006-ra pedig 1,81 százalékát éri el a HM költségvetése a GDP-nek. Ehhez képest a szaktárca költségvetésének már ebben az évben is csak 1,68 százalék volt a részesedése a GDP-ből. A NATO prágai konferenciáján tett felajánlásaink időarányos teljesítésére ezért nincs mód. Áll a rádiófejlesztési program, nincs pénz a Mi–24-es, Mi–17-es helikopterek felújítására, új BTR páncélozott járművek és egyéni védőfelszerelések vásárlására, valamint elhalasztják a Gripen vadászgépek fegyvereinek beszerzését is.
Novemberben aláírhatják a Gripen vadászrepülőgépek levegő-levegő rakétáiról szóló szerződéseket, az amerikai Sidewinder és AMRAAM típusú fegyvereket azonban csak 2006–2007-ben szállítanák – derült ki a parlament honvédelmi bizottsága által tegnap elfogadott minisztériumi beszámolóból. A rakéták speciális indítóberendezéséről szóló közbeszerzési eljárást szintén idén írják ki, de a beszerzés a következő ciklusra várható. Hasonló a helyzet a repülőgépek levegő-föld fegyverzetével, lőszereivel és célmegjelölő berendezéseivel is, amelyekre csak 2007–2008-ban tart majd igényt a hadsereg. A Gripen-fegyverzetre 28 milliárd forintot kell költenie az államnak.
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása